A korabeli törvények alapján a "hazatérés megtagadásának bűntettét" követte el, amiért Magyarországon letöltendő börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Barta Tamás – Siess haza, vár a mama! (Fotó/Forrás: ú Eszter) Barta Tamás édesanyjának, Editnek halála után a fogadott lánya, Judit megtalál 12 darab audiokazettát. Ezeken a kazettákon levelezett egymással Barta Tamás és édesanyja, Barta Amerikában töltött nyolc éve alatt. Barta Tamás Los Angeles-i otthonában kazettára mondta édesanyjának szóló gondolatait, majd a kazettákat Magyarországra küldte, ahol Edit válaszait rögzítette kazettákon, majd feladta őket postafordultával. A kazetták megrázóan intim, őszinte és drámai "beszélgetéseket" tartalmaznak a több tízezer kilométerre, két "különböző" világban élő édesanya és fia között. A gitáros és édesanyjának intim, drámai "hangos" levelei egy fojtogató anya-fia kapcsolat legmélyebb bugyraiba engednek betekinteni, miközben megismerjük a hazáját elhagyó, amerikai álomban hívő tehetség küzdelmeit az "új világban", és kommunista érzelmű édesanyja magányát és elszigeteltségét a szocialista rendszerben.
Kifejezetten megrendítő hallani azt, ahogyan a felvételeken anya és fia félti egymást, vitatkozik, rajong és reménykedik – és éppen ezt a drámát öli meg a film a végén taglalt gyilkosság ábrázolása. Pontosabban kibontatlan odavetése. Mert még az is lehet, hogy a filmben az is feltűnik, aki Barta életét kioltotta, de a szerzők erre vonatkozóan semmilyen bizonyítékkal nem állnak elő. Márpedig a tények nélküli sejtetés olyan, mint a pletyka: komoly dokumentumfilmbe nem való. Nem csoda, hogy az alkotók és a jogörökös ellen több pert is indított a film egyik mellékszereplője. A Siess haza, vár a mama! nagy érdeme, hogy a kazetták segítségével megismerhetjük Barta Tamás életének utolsó éveit, vívódásait, kétségeit; egy magára maradt anya küzdelmes éveit. (Megjegyzés: ezt a párbeszédet 2008-ban Markovits Ferenc, majd 2011-ben Gellért András már feldolgozta rádiójátékban, rádiós dokumentum műsorban) Viszont ebből a filmből semmit nem tudunk meg arról, hogy Barta Tamás nem csupán egy disszidens volt, aki jobb életre vágyott, hanem sikeres zenész.
A filmet azért támadja a volt üzlettárs a bíróságon, mert ellenzi, hogy benne legyen a filmben az a felvétel, amikor ő maga mondja el saját magáról, hogy ő volt a Barta-gyilkosság első számú gyanúsítottja, mert az ő fegyverével történt a haláleset. A film letiltásáért indított bírósági eljárás során azt mondta a volt üzlettárs, hogy 1982-ben tanúként hallgatták ki őt Barta halála után és soha nem is volt gyanúsított. A sajtónak is nyilatkozta korábban és a forgatások, felvételek során is többször elmondta, hogy gyanúsított volt. A volt üzlettárs a per során azt is állította, hogy nem ő írta alá a beleegyező nyilatkozatot, tehát a nyilatkozat, ami szükséges ahhoz, hogy mutatni lehessen őt a filmben, állítása szerint hamis. A film készítői szerint ez nem így van – írják, hozzátéve, hogy a filmben semmilyen új információ nem hangzik el a Barta gyilkosságról/öngyilkosságról és a film semmilyen tényfeltárást nem mutat be Barta Tamás halálával kapcsolatban, hiszen az anya-fiú kapcsolatra és a "hangoslevelekre" fókuszál.
A dokumentumfilm egészen addig, amíg a Barta Tamás és az édesanyja között zajló sajátos, kazettákra felmondott és postázott párbeszédről szól, meglehetősen jól adja vissza a boldogságát kereső fiú vívódásait. Ezzel párhuzamosan árnyalt képet kapunk az 1970-es évek Kádár-rendszerének nyomorúságáról. Ennek ábrázolásához ugyan teljesen felesleges fekete-fehér archív képkockákon mutatni a sorban álló magyarok világát, szembeállítva a színes és napfényes amerikai életképekkel. Ez egyrészt irányítottan didaktikus, másrészt az igazi dráma a kazettákról hallható anyai és fiúi üzenetekből a fülünk hallatára bomlik ki. Ezek a kazetták kortörténeti, megrendítő dokumentumok, bepillantást engednek a dobbantók, a disszidálók örömébe és bánatába, valamint annak megértésébe, amit Barta Tamás is kimond: Amerika nem a mennyország. Drámai a gitáros özvegyen maradt édesanyjának helyzete, aki a belügyesek uralta Magyarországon próbálja bizonyítani, hogy a fia – akit távollétében két év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélnek – nem a haza ellensége, majd hozzámegy egy ezredeshez.
Barta Tamás rockgitáros, aki játszott az LGT-ben is egy turné során disszidált az USÁ-ba. Az életéről szóló film édesanyjával folytatott hangleveleiből áll össze. A film egy mozijegy árának megfelelő összegért megtekinthető az alábbi linkeken. A járványhelyzetre való tekintettel az interneten /otthonról is/ nézhető a Siess haza, vár a mama! c. zenés dokumentumfilmünk, mely Barta Tamásnak állít emléket, rendező Hajdú Eszter. A magyar nyelvű változat linkje: bartadocumentary Az angol nyelvű változat linkje: tamasbarta Barta Tamás rockgitárost mai napig az egyik legjobb és legegyedibb hangú magyar rockgitárosként tartják számon. A gitáros, zeneszerző és énekes Barta által írt rengeteg sláger, köztük a legismertebb például az Ő még csak 14. Barta 1974-ben karrierje csúcsán volt az LGT-vel. 1974-ben, Amerikai turnéjuk közben úgy döntött, hogy nem tér vissza többet Magyarországra, Amerikában akar élni. Elvette feleségül amerikai turnéjuk menedzserét, és új életet kezdett. "Cserben hagyta" zenekartársait, és leginkább az őt hazaváró özvegy édesanyját, Editet.
Lost in Los Angeles munkacímmel folytatódik a rejtélyes körülmények között meghalt Barta Tamás gitáros-zenészről szóló Siess haza, vár a mama! című dokumentumfilm. Az LGT egykori gitárosáról szóló Siess haza, vár a mama! című dokumentumfilm Hajdu Eszter rendezésében, a Miradouro Kft. gyártásában készült, a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A film a Los Angelesben maradt Barta Tamás életét mutatja be a közte és a Budapesten élő édesanyja (Friedman Edit) között lezajlott, kazettákra felvett "hangos levelezéseken" keresztül, az anya-fiú kapcsolatra fókuszálva. A film a zenész halála (1982. február 16. ) évfordulója alkalmából, a járvány okozta rendkívüli helyzetre való tekintettel, egy hétig ingyenesen volt elérhető a Youtube-csatornán. Egy hét leforgása alatt 116. 000 néző volt rá kíváncsi, 28 országból. A filmet a 17. Verzió Nemzetközi Ember Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon is levetítették (a Re:Verzió részeként még egy ideig elérhető), az alkotókkal készített online beszélgetés itt nézhető meg.
A Siess haza, vár a mama című filmről itt írtunk, az azzal kapcsolatos korábbi jogi hercehurcáról itt. A dokumentumfilm jelenleg még elérhető a VIMEO -n, illetve korlátozott nézőszámban nézhető lesz a VERZIO Fesztivál hamarosan kezdődő Re:Verzió online programjában is. Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket. Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt! Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra! 2020. augusztus. 18. 09:32 Kult Letilthatják külföldön az LGT-gitárosról készült film bemutatását Veszélyben van a Barta Tamásról szóló Siess haza, vár a mama című film nemzetközi forgalmazása – állítja a film producere.