Ma már tudjuk, hogy az agy bizonyos régióiban a teljes élettartam alatt új sejtek termelődnek. Nagyjából húszéves kor után felgyorsul az idegsejtpusztulás folyamata, de a megmaradó neuronok között továbbra is létrejöhetnek új kapcsolódások. Az agynak ez a tulajdonsága idős korban is megmarad, ami biztató a jövőre nézve: mozgással és "agytréninggel" szellemi erőnlétünk szinten tartható a kor előrehaladása ellenére. Agyi plaszticitás, hierarchikus felépítés Az agynak ezt a változékonyságát, rugalmasságát nevezzük plaszticitásnak. Bár ma már tudjuk, hogy az agy egész életünk folyamán megőrzi plaszticitását, ez a tulajdonsága mégis a korai fejlődés folyamán érvényesül leginkább. Az agy rugalmassága tíz-tizenkét éves korig elég nagyfokú, ám már ekkor is lassabban megy egy-egy új készség elsajátítása, mint az első öt-hat évben, később pedig ez a folyamat egyre nehezebbé válik. Az agy fejlődésére jellemző, hogy az agyi struktúrák felépítése hierarchikus, ami azt jelenti, hogy az alapképességekért felelős idegrendszeri kapcsolódások alakulnak ki először, és erre épülnek rá a bonyolultabb képességekért felelős területek.
A kisiskolásra vidám alaphangulat jellemző, a szomorúság, a fájdalom, az unalom idegen tőle. Ez az alaphangulat teszi lehetővé, hogy az energiáit az értelmi működésre fordítsa. Gyakran keletkezhetnek ambivalens érzései, de ez általában rövid ideig tart. kisiskoláskor főbb érzelmei · Intellektuális érzelmek tanuláshoz, a tanulásban elért sikerekhez, vagy kudarcokhoz, a tananyag tartalmához kötődnek. Megjelenik a logikai öröm, ha rájön egy megoldásra, vagy kétely, ha nem tudja megoldani. A növekvő tudásvágy, a kíváncsiság, a fokozódó érdeklődés egyre nagyobb teljesítményre ösztönzi a gyermekeket. Erkölcsi-szocializációs Csak emberre jellemző magasabb rendű érzelmek. Már óvodáskorban kialakulnak az alapvető emberi együttélési szokásokhoz kapcsolódó érzelmek, melyeket a szocializáció folyamatában sajátít el a gyermek. Képessé válik együttérzésre, beleéli magát mások helyzetébe, kialakul az empátiás készsége. Erkölcsi ítéletei eleinte még szélsőségesek, azonosul a jóval, elveti a rosszat. A szolidaritással együtt a gyermekek viselkedésében új motívumok is kimutathatók.
Az emberi életet az alábbi életkori szakaszokra oszthajuk: Csecsemőkor: a születéstől az első fogzás kezdetéig, 7-8. hónapig. Ebből az újszülöttkor a születéstől számított első 4 hét. Kisgyermekkor: az első fogzás kezdetétől a második fogzás kezdetéig, azaz a 6. évig. Gyermekkor: a 6. -tól a 12-13. évig. Serdülőkor: a 12-13. életévtől, a 15-16. életévig, vagyis a nemi érés befejeztéig. Ifjúkor (juvenilitas): a nemi érés befejezésétől a növekedés megszűntéig. Férfiaknál a 25., nőknél a 20. életévig. Fiatal felnőttkor: a növekedés befejeztétől (férfiaknál 25., nőknél 20. életévtől), nagyjából 30 éves korig. Középkorú felnőttkor: a 30. életévtől, az öregedés első jeleiig. Az öregedés első fázisa (senectus ingrediens): 40 v. 35-től 50 v. 45 éves korig. Haladó öregedés (presenium): 50 v. 45-től 65 v. 60 éves korig. Aggkor (senium), 65 v. 60 év felett. Az angol Oxford dictionary a fiatal felnőttkort 20 és 40, illetve 45 éves kor közé teszi, a középkorúság életszakaszát pedig 45 és 65 év közé.
Az újszülöttek az emberi hangot minden más zajnál jobban szeretik. Míg a látás a szem becsukásával (szinte) megszűnik, addig a hallást nem tudjuk kizárni akkor sem, mikor alszunk. Így van ezzel az újszülött is. A hangokhoz, zajokhoz azonban hozzá tud szokni egy idő után. Az újszülött csecsemő egy éles, hirtelen zajra teljes testének összerezzenésével válaszol, esetleg sírva is fakad, és oda is kaphatja, fordíthatja a fejét. Azonban ez még nem tudatos kereső mozdulat, tehát nem a hang forrását keresi. A nyugodt, nem zajmentes, de csendes körülmények között élő kisbaba már nem kapkodja a fejét minden zajra, mert kezdi megtanulni, hogy vannak ismerős, számára veszélytelen hangok a világban. Ezért láthatjuk, hogy az egy hónapos csecsemők már "csak" viselkedésük megváltozásával reagálnak a hangokra, és csupán erős, váratlan zajra válaszolnak összerezzenéssel, sírással. A dajkáló felnőtt hangjára már képesek megnyugodni. Szocializáció Korábban az a hit terjedt, hogy az újszülötteknek csupán reflexeik vannak, és alig vagy egyáltalán nem éreznek örömöt vagy fájdalmat.
A 6-7 évesek már tudatosan törekednek az önállóságra, a szülőktől, családtól való függőség csökkentésére. A következő években aztán a gyermek egyre inkább "leválik" a szüleiről (így nevezik a pszichológiában, amikor az ember azt veszi észre, hogy kisiskolás korú gyermeke szívesebben megy moziba a barátaival, mint a családjával). A gyermek igyekszik minél több gyermekcsoportnak a tagjává válni. A 6-7-évesek játékszükséglete a korábbi évekhez képest nem csökken, de a játék tartalma és módja megváltozik: a szerep- és szabályjátékokban élményeit, kapcsolatait teremti újjá, s közben megtanulja a szabályokhoz való alkalmazkodást. Sokszor annyira elmerülnek a csoportos játékban, hogy nem érzékelik az idő múlását, így ebben az életkorban sokan közülük pontatlanok. Ezekkel a folyamatokkal megkezdődik a felnőttektől a kortársakhoz való átpártolás időszaka, ami a korszak vége felé teljesedik ki. A kisiskolás jobban érzi magát a barátai között, mivel ott egyenrangú lehet, nem nehezedik rá a felnőttek "nagysága", s ez megfelelő közeget teremt számára az önérvényesítéséhez.. Versenyez az elismertségért; ekkor jelenik meg az érzelmileg erősen motivált kötelességtudat (ezért olvassák 11-12 éves korban nagy élvezettel a Pál utcai fiúk-at).
A fejlődési szakaszokra tagolás megkönnyíti a fejlődési jelenségekben való tájékozódást, a fejlődési csomópontok meghatározását, időbeli támpontokat biztosít a fejlődési jellemzők, tendenciák felismeréséhez, az adatok rendezéséhez, kezeléséhez. Ugyanakkor nem könnyű feladat, mert a különböző pszichikus folyamatok egyenlőtlenül fejlődnek, elmosódnak a szakaszhatárok. Az életkori periodizáció két legfontosabb összetevője a biológiai érés és a szocializáció folyamata. Önmagában egyik sem biztosítja a periodizáció feltételeit. A tananyag a következő – ma is elfogadott és leggyakrabban követett – felosztás szerint osztályozza az életkori szakaszokat: Intrauterin (méhen belüli – születés előtti) fejlődés 1. Csíraszakasz (8-10 nap) A fogamzással kezdődik és addig tart, amíg a fejlődő szervezet a méh falához nem tapad. 2. Embrionális szakasz (8/10 nap – 8. hét vége) méhfalhoz rögzüléstől a nyolcadik hét végéig tart. Ekkorra a fontosabb szervek primitív alakot öltenek. 3. Magzati szakasz (9. hét – születésig) kilencedik héttől kezdődik, és a születésig tart.
június 7, 2018 Az anyához fűződő szoros kötelék lazulása rávezeti a gyermeket. A mozgásfejlődés szintén egyedi: más-más életkorban kezdenek a. A fejlődés törvényszerűségeiből következik, hogy az emberek azonos. A gyermek a saját biológiai menetrendje szerint fejlődik, és a szülőknek az a. Mit játsszunk a babákkal és a kisgyermekekkel? Életkori sajátosságok és fejlődési szakaszok Születéstől 3 éves korig minden a baba fejlődéséről. A hatodik életév fordulópont a gyermek életében. Fizikai és értelmi fejlődése egyenletes. Nincsenek feltűnő, gyors változások annak ellenére. A gyermek fejlődésében alapvetően meghatározó a szülők szerepe – fölkészültsége. A 7-8 ÉVES GYERMEK JELLEMZŐI ÉS NEVELÉSI FELADATAI. Az alábbiakban áttekintjük az egyes életkorok azon jellemzőit, amelyek a környezeti. A négyéves gyermek fejlődési jellegzetességei (4 és 5 év közötti Kontra György: A gyermek egészséges fejlődése. Gyermekünk fejlődése során számos kérdés vetődhet fel bennünk. Fokozódik a balesetveszély, mivel ebben az életkorban már.
Ez viszont árthat is! Olvasd el a cikket és tudj meg többet róla! Testvérféltékenység? 5 tanács, hogyan csökkentsd! Irreális elvárás szülőként azt gondolni, hogy a testvérféltékenység teljesen kiküszöbölhető vagy megszüntethető a gyerekek között. Ebben a cikkemben 5 fontos tanácsot osztok meg veled, amire ha figyelsz, akkor mérsékelhető. Olvasd el! Szülői túlféltés – Árthatok vele a gyermekemnek? Attól kezdve, hogy szülővé válunk, aggódunk. Először azért, mert sír és mi nem tudjuk miért? Izgulunk a megfelelő fejlődése miatt. Eszik-e, alszik-e eleget? Féltjük a rá leselkedő veszélyektől. Később vajon meg tudja majd magát védeni ebben a mai világban? Ki tud állni az igazáért? Előző Oldal 1 Oldal 2 Oldal 3 Oldal 4 Oldal 5 Következő
A két ítélet között 7-8 éves kor között van egy átmeneti szint: a felnőttnek hazudni csúnyább ugyan, de a gyermeknek hazudni is vétek. A kisiskoláskorban a nemek viszonylag elkülönülnek, a fiúknak többnyire több barátjuk van, de a lányok barátsága általában intimebb jellegű. A kortárscsoport differenciálódása során kialakul, ki kivel szeret együtt lenni különböző helyzetekben. A barátválasztás különösen fontos tevékenység, mert az átpártolás után több időt töltenek el a kortárscsoportban. Ebben a tevékenységben a gyermeket körülvevő felnőtt iránymutatói jelentősek, aki a jó tanuló, jó magaviseletű gyermekeket ajánlja barátnak. Ennek az igénynek való megfelelésben különbség van a nemek között, míg a lányok kiszolgálják a felnőtt elvárását, vagyis a jó tanuló és jó magaviseletű lányokkal igyekeznek barátkozni, addig a fiúk azokkal a kortársaikkal barátkoznak inkább, akiknél mindig történik valami, akik mellett nem lehet unatkozni, akinek a társaságában jól érzik magukat, aki jó játékokat talál ki.
A gyermek a barátok között tapasztalja meg, hogy véleményével, egyéniségével hat a társaira. A kortárscsoportok megerősítik benne a szabályokhoz való tudatos alkalmazkodás igényét, készségét. Ezeket a fejlődési állomásokat a környezet elismerő, támogató magatartása segítheti, gazdagabbá teheti. Nagy élvezetet jelent a 6-12 éves gyermekkel való beszélgetés: a gondolkodásában bekövetkező változások nyomon követése, annak megfigyelése, hogyan válik egyre önállóbbá, hogyan lesz egyre "nagyobb". Ugyanakkor – egyre ritkábban ugyan –, még igényli a testi kontaktust, néha még megpihen a szülei mellett, örömmel fogadja a simogatást, a puszit. No persze csak ha senki más nem látja, mert az már olyan "ciki".