Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik. Mások szerint viszont Leonardo édesanyja, Caterina látható rajta abban a pillanatban, amikor először érzi gyermeke moccanását, feloldva korábbi egykedvűségét és szomorúságát, és mosolygásra késztetve őt. Mindez észlelhető, ha felváltva eltakarjuk arcának bal és jobb oldalát. Jobb oldala közömbös, egykedvű, bal oldala viszont mosolyra nyílik. Csak akkor érthető meg ez a félmosoly, ha ismerjük Caterina és Leonardo sorsát: Caterinát otthonából elrabolták, és rabszolgaként adták el, Leonardót pedig a firenzei Palazzo Vecchió ban 1505-ben Michelangelo a Cascinai Csata groteszkjével alázta meg (l. "Reneszánsz probléma…"). A rejtélynek persze más megoldásai is lehetségesek. Pl. 2008 januárjában azt állították, hogy a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyűjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára.
A festményt az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak. A Ki van a képen? rejtélye [ szerkesztés] A leggyakoribb vélekedés szerint a kép Del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja, amit tények is igazolnak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Lisának volt egy házasság előtti gyermeke – nagyapja azért adta hozzá Giocondóhoz, hogy a szégyent elkerülje (azt is tudjuk, hogy Giocondónak Lisa előtt volt egy felesége, aki Lisa anyjának testvére volt) – aki mindössze egy délutánt ért meg, s apja nem is tudott róla soha. Dr. Lillian Schwartz szerint a kép önarckép, maga Leonardo da Vinci női ruhában. Digitális elemzése során szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép. Maike Vogt-Lüerssen amellett érvel, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéje. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak.
A festményt nagy becsben tartották a francia uralkodók, XIV. Lajos még Versailles-ba is magával vitte. Egy ideig Bonaparte Napóleon is birtokolta, majd 1804-ben a párizsi Louvre adott otthont a Mona Lisának, ahol hosszú évekig nem érte semmi atrocitás (csupán az 1870-71-es porosz-török háború idején kellett egy bresti fegyverraktárba szállítani). 1911. augusztus 21-én, Vincenzo Peruggia, olasz szobafestő, aki korábban a Louvre-ban dolgozott, takarítónak álcázva magát leemelte a falról a Mona Lisát és egyszerűen kisétált vele. A lopásra 36 órával később derült fény, a rendőrség nagy erőkkel kereste a tettest. A gyanúsítottak között volt Picasso és a híres költő, Apollinaire is, de nem volt bizonyíték ellenük. A nyomozók tanácstalanok voltak. A Mona Lisa ekkor tett szert világhírnévre, azelőtt csak a művészettörténészek körében volt kedvelt alkotás, szinte minden híradás csak az ellopott festményről szólt. A festmény két évvel később, 1913. december 12-én került elő, amikor Peruggia el akarta adni 500 ezer líráért a Firenzében lévő Uffizi képtárnak.
A múzeum adatai szerint Leonardo da Vinci remekművét a múzeum látogatóinak 90 százaléka tekinti meg.
Azonban a Mona Lisa világrekord biztosítási értéke csak kiindulási pontnak jó. Ennek oka, hogy az infláció csupán egy szempont az árnövekedésben, azóta a műkincspiac árai is drágultak. Ezzel korrigálva 2019-ben a Mona Lisa értéke 2, 67 milliárd dollár lehetett. Érdekesség, hogy 2014-ben egy francia tévécsatorna egyesen azt javasolta a francia államnak, hogy adják el a festményt, hogy abból csökkenteni lehessen az államadósságot. A Mona Lisa Forrás: RMN-Grand Palais/RMN-Grand Palais / Musée du Louvre / Michel Urtado/Michel Urtado Minek köszönheti árát a Mona Lisa? A Mona Lisa már a kezdetek óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját, és népszerűsége töretlen. A festmény övező misztikum mellett a francia feminista hullámok jelképe volt, de több művészeti alkotás és könyv megihletője. (A Louvre-t a Da Vinci kód című könyv és film bemutatása után szabályosan megrohamozták a látogatók. ) Julia Roberts 25 millió dollárt kapott a Mona Lisa mosolya című film címszerepéért, ez a mai napig világrekord a női színészek között.
Julia Roberts a Mona Lisa mosolya című filmben Forrás: Photo12/Archives du 7e Art/Revolution Studios/Revolution Studios A XXI. században megkerülhetetlen a közösségi média szerepe. Emiatt nemcsak átlagemberek, hanem a világ leghíresebb emberei zarándokolnak el a képet megtekinteni a Louvre-ba. Óriási megosztása van a képnek, 2014-ben Jay-Z és Beyoncé közzétett fotóját tartották a legnagyobb hatású közösségi médiában megosztott fényképnek. (Akkor a több mint 800 ezer darabos megtekintés kiemelkedő volt). Azonban a legnagyobb hatással a kép értékére maga a szerző neve van. Leonardo da Vincitől mindössze 15 festmény ismert, sőt, egyesek még ebben a számban is kételkednek. De Vinci személye miatt lett a világ legdrágább festménye a Salvator Mundi, amelyet 2017-ben 450 millió dollárért árvereztek el. A Salvator Mundi Forrás: Wikimedia Commons A lista második helyén Willem de Kooning: Interchange című képe áll 300 millió dollárral, míg a harmadik Paul Cézanne: Kártyajátékosok című műalkotása, 250 millió dollárral.
De ez a tájháttér egészen más, szinte holdbéli tájra emlékeztet. Leonardo itt nem tett mást, mint azt a tájat helyezte Mona Lisa mögé, amelyet már a Sziklás Madonnán, vagy még inkább a Szent Anna harmadmagával (Párizs, Louvre) képeken is alkalmazott. Ennek eredménye egy feszültséggel teli mű, amelyben a közeli modell és a távoli táj között nincs semmiféle kapcsolat. Ezt az ellentétet az is fokozza, hogy Mona Lisát nyilván zárt helyiségben festette meg, a megvilágítás nem természetes, míg a mögötte kibontakozó, párás levegőben vibráló, levegőperspektívával ábrázolt sziklás táj Leonardo milánói korszakának tapasztalatait rögzíti. Az eredmény, Mona Lisa portréja, olyan mű, amely teljesen megváltoztatta a portréfestészet szabályait, és elementáris hatást gyakorolt az érett reneszánsz, a cinquecento művészetére.
A Mona Lisa a világ egyik legismertebb festménye, melyet Leonardo da Vinci készített 500 évvel ezelőtt. Hosszú ideig királyok falán lógott, ma a párizsi Louvre-ban látható. Vajon ki lehetett ez a sejtelmes mosolyú nő és milyen viszontagságokon ment keresztül a festmény az idők során? A festmény A Mona Lisát 1503 és 1506 között készítette Leonardo da Vinci. Alkotója nem adott címet a festménynek, ezt a művész életrajzírója, Giorgio Vasari tette meg 1550-ben, da Vinci halála után 31 évvel. (A Mona az olasz madonna rövidítése, ami asszonyt jelent, tehát a festmény címe magyarul Lisa asszony. ) A Mona Lisa Leonardo da Vinci 1516-ban I. Ferenc francia király invitálására Franciaországba költözött, Amboise mellett, a Clos Lucé kastélyban élt. A Mona Lisa 1517-ig maradt da Vincinél, ekkor ugyanis eladta a királynak 4000 aranyért. (Más források azt állítják, hogy da Vinci 1519-es halála után valamelyik tanítványa, Francesco Melzi vagy Gian Giacomo Caprotti da Oreno örökölte a Mona Lisát és csak később került I. Ferenchez).
Leonardo da Vinci (1452-1519) festménye száz lépéssel kerül arrébb július 16-án este a világ egyik legnagyobb és leglátogatottabb múzeumában, és másnap ugyanúgy látható lesz a Médicis Galériában egy 12 méter magas betonfalra helyezett klimatizált üvegburában, mint ahogy eddig - írta az MTI. Az évente több mint 10 millió látogatót fogadó múzeum célja az, hogy a látogatók minél folyamatosabban tekinthessék meg a műtárgyakat az egyre szigorúbb biztonsági előírások tiszteletben tartásával. Ennek érdekében 2014 óta a Louvre-ban több mint 34 ezer négyzetméternyi kiállítóhelyet újítottak fel. Ez egy hatalmas felújítás kezdete a belső terekben és a kültérben is - mondta Jean-Luc Martinez, a Louvre igazgatója. A Mona Lisa a múzeum leglátogatottabb termében van kiállítva, amelyet naponta több tízezren keresnek fel. A Louvre a leglátogatottabb műkincsét 2005-ben költöztette a rendelkezésére álló legnagyobb és legvilágosabb terembe, amelyet négy évig alakítottak át a perui Lorenzo Piqueras tervei alapján.
Gyereke miatt mosolyog rejtélyesen Mona Lisa (, 2006. szeptember 28. ) A rejtély megoldása Mona Lisa-akták: most kolostorban talált maradványokat vizsgálnak (Hozzáférés: 2015. március 12. ) Meglepő, de több Mona Lisa is létezik. Szeretlekmagyarorszá 2017. február 3. Mona Lisa remake. Artmargók. 2015. augusztus 12. Reneszánsz probléma üzenő képekkel. Forrai György helytelen ISBN kód: 978-815-00-0955-7 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Sfumato Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 180757281 LCCN: n98092274 GND: 4074156-4 SUDOC: 027396797 NKCS: aun2006372368 BNF: cb11944800v KKT: 001103889