És Schöpflin adott nagyobb lendületet kritikai tollának segítségével a magyar költőnők úttörőjének, a magyar George Sandnak is, akit Kaffka Margitnak hívtak. Az akkori irodalmi és szellemi harcoknak pályabírája és egyben fegyverkovácsa is volt Schöpflin. Ennyit ifjúságáról. Annyi bizonyos, hogy mindenképp nagyszerű iskola volt az, amelyen Schöpflin mint kritikus átment. Nemcsak könyveikből, darabjaiból ismerte meg az írókat, hanem mint harcaik részese, látta őket emberi távolságból, látta vetélkedésüket, indulataikat, tanúja volt harci jelszavaiknak és látta, mi valósulhat meg mindebből az élet adott keretei között. Benne a harcokban és mégis kritikai tisztes háromlépésnyire tőle fölismerte a költészetnek és valóságnak azt a játékát, amely minden irodalmi forradalmat és harcot jellemez. És kifejlődött benne a mértéktudásnak az a művészete, amely különben is egyéniségében rejlik. A kritikusi és tanári higgadt maszk alatt mintegy a pozsonyi diák rejtőzködött, aki holtig tanul és amíg valamit jól meg nem tanul, addig nem is csinálja.
Az utols� szakaszban viszont felgyorsul, s egy kis ballad�t kapunk: a K�d�r Kata v�ltozat�t - ahogy ott a szerelmesek sz�v�b�l n�v� vir�g �sszehajol, �gy itt is "hal�lt hoz� f� terem" a csak k�v�l�ll�k szem�ben gyilkos fiatalember "gy�ny�r�sz�p", azaz "tiszta sz�ve" f�l�tt. (De finomabb tagol�s is lehets�ges; p�ld�ul az els� hat sor �llapotrajz�hoz k�pest �j egys�gnek vehet� a m�sodik hat, amely a l�rai �n reakci�j�t jelen�ti meg. ) A vers els� fele kietlen�l statikus, m�g a m�sodik fele siv�ran dr�mai. Az els� k�t versszak jelenidej�, t�nyr�gz�t�, m�g a m�sik kett� j�v�idej� �s felt�teles m�dot haszn�l: sz�nd�kokat �s fenyeget�seket tartalmaz. A Tiszta sz�vvel er�s form�lts�ga ma is felt�nik - a formabont�s, az avantg�rd k�s�rletez�s �veiben ez k�l�n�sen szembe�tl� lehetett. A l�rai �n anarchisztikus l�zad�sa, radikalizmusa ugyanakkor az izmusok t�rekv�seihez k�ti a verset. Amikor Ignotus a Nyugatba �rt cikk�ben az avantg�rd ut�ni �j hull�m mintadarabjak�nt m�ltatta a Tiszta sz�vvel t, erre a kett�ss�gre: moderns�g �s formafegyelem sikeres �sszeegyeztet�s�re figyelt f�l.
daroczi, Zsani, zsinu,, Zsu-zsa
És ezzel megmagyarázható, hogy Schöpflin kritikai útja nem az elvont katedra, hanem az alkotó írói toll felé fejlődött. Nem lett forradalmi lendülettel íróvá, hanem bölcsen és higgadtan előbb kiépítette a maga útját. Fokról fokra és óvatossággal haladó fejlődési vonalát mutatja az is, hogy előbb a regény szabadabb és bizonyos tekintetben könnyebb formájával próbálkozott és innen ment át a sikamlósabb, veszélyesebb színpadi területre. Most már második színpadi alkotásával állunk szemben. Ez is regényből fejlesztett színdarab. Műfajára nézve érzelmes vígjáték. A címe: A pirosruhás hölgy. A Nemzeti Színház kisfaludyas keretei jól illenek ehhez a darabhoz. A pirosruhás hölgy: szimbólum. A költészetet, dicsőséget, sikert jelenti a tűzpiros színével. A piros bizonyos fokig az egészség színe is. A pirosruhás hölgy nem azt a ködfátyolon át villogó lila színű hölgyet jelenti, akit túlságosan misztikumnak és szimbólumnak kell éreznünk. A pirosruhás hölgy egész egyszerűen azt jelenti, hogy egy tehetséges vidéki rajztanár álmai netovábbjába, Budapestre kerüljön föl hivatott művésznek.
"bántóan rossz versek kötege ez a könyv" illetve "Babitsnál a forma és tartalom, a művészi forma és a költői tartalom, úgy kerülik egymást, mint két hitvesgyilkos, akik egymásban Sherlock Holmesre gyanakszanak"; "Akinek ilyen nyákos, üres odu a lelke, lehet-e formaművész"; "Babits szemétdombról pislog fölfelé, de nem is föl, hanem le, le, egyre lefelé"; és konklúzióként ezt írja: "nagyon rossz költő". Ráadásul arra vetemedett, hogy "kijavítsa", átírja Babits egyes verseit. Noha Hatvany József – aki sokak szerint a felbujtó volt – később azt írta a fiatal költőről, hogy valójában a Babits iránti rajongását leplezte véleményével (ami igaz is lehetett, hiszen Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső mellett Babits Mihály munkáit követte leginkább), József Attila évekre elvágta magát a Nyugatban való megjelenés lehetőségétől és a Baumgarten-díjtól. József Attila nemcsak a nőkhöz és a kortárs szerzőkhöz, közösséghez is tartozni akart. Elmerült a különféle politikai csoportosulásokban, ideákat gyártva.
Ignotus v�lem�nye pedig jelent�s m�rt�kben orient�lta J�zsef Attil�t, aki 1927-t�l kezdve igyekezett min�l teljesebben megfelelni ennek az ig�nynek, s k�lt�i �letm�v�t a moderns�g �s a klasszikus formafegyelem k�vetelm�nyeinek egyszerre eleget tev� po�tika jegy�ben �p�tette f�l. Szabados dal (1927) Med�li�k (1928) Ringat� (1928) Kl�risok (1928) Ny�r (1929/34) Fav�g� (1929/31) Betlehemi kir�lyok (1929) Ihlet �s nemzet (1928-30) A v�ros perem�n (1933) T�li �jszaka (1932) �da (1933) Eszm�let (1934) Mama (1934) Altat� (1935) Sz�let�snapomra (1937) K�z�leti versek Szerelmi l�r�ja A Dun�n�l (1936) Istenes versek A sz�mvet�s versei Tudod, hogy nincs bocs�nat (1937) Tal�n elt�n�k hirtelen... (1937) Kar�val j�tt�l... (1937) Ime, h�t megleltem haz�mat... (1937) �letrajz P�lyak�p �rtelmez�sek Hat�st�rt�net Sz�veggy�jtem�ny Szakirodalom T�rl� Tan�ri k�zik�nyv
A külváros nyomorgó szegényeinek életét élték, Attila többet járt az iskola mellé, mint az órákra, ám olvasni nagyon szeretett. Anyja halála után sógora, Makai Ödön lett a gyámja. Tiszta szívvel Az 1920-as évek József Attila számára a felkészülés időszaka, és költői pályájának legtermékenyebb évei ezek. 1920-tól a makói gimnáziumban tanult, első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben jelent meg Juhász Gyula előszavával. 1923-ban otthagyta a gimnáziumot, később magánúton érettségizett le. Már 18 évesen is sajátságosan értékelte a tér és az idő fogalmát. Sokszor összemosódott a múlt-jelen-jövő és azok érzetei. Továbbá nem tartotta a merev korlátokat a szellemi, érzelmi és az ösztönös síkok között. Mindezt erősen meghatározza érzelmeit mozgató közelségigénye és a gyermeki megnyilvánulásokkal előtörő szeretetigénye. Közeli kapcsolataiban semmilyen távolságot nem viselt el, ám ettől szorongóvá, zárkózottá és védekezővé vált. A bizonytalanságok halmazatától pedig akár még meggondolatlanná és indulatossá is vált időnként.
József Attila - Tiszta szívvel / Előadja: Jordán Tamás - hangoskönyv - YouTube