Természetesen van ennek egy másodlagos jelentése is, miszerint nem csak a lerészegedés a cél. És ha nincs kéznél egy kis sós sütemény vagy hering, esetleg kaviár, akkor helyette barna kenyeret szagolgatnak vodkaivás közben az oroszok. Ez persze különösen a kevésbé tehetősekre igaz. Ha kevés kenyér van, és sokan ülnek az asztal körül vodkát iszogatva, körbeadják a kenyeret, hogy mindenki szippanthasson belőle egy nagyot. Ha pedig egy darabka kenyér sincs, akkor az ingujjukat szagolgatják a hagyományok szerint. Nemcsak az az érdekes, hogy hogyan isszák az oroszok a vodkát, de az is, hogy miért isszák – társadalmi esemény a vodkaivás. Az orosz partik úgy zajlanak, hogy egy nagy asztal köré leülnek, és az ivás csoportos megmozdulást jelent, nem egyéni élményt. Másrészt, ha iszol, mondani is kell valamit. Az orosz toast rövid, egyszerű, de mindenki, aki az asztalnál ül, azt érzi belőle, hogy együtt van a társaság. Mi a helyzet velünk és a pálinkával? A magyaroknak is megvannak a maguk pálinkaivási szokásai: a nők talán kifinomultabb ízléssel rendelkeznek, és válogatósabbak, sőt tudatosabbak is e téren.
A pálinkafőzés sokak számára olyan, mint a disznóvágás, egy igazi vidéki ünnepnap, amikor egy több hónapig tartó folyamat végére érünk, és learatjuk munkánk jól megérdemelt gyümölcsét. A főzőmester számára pedig kemény munka, ha a hatalmas mennyiségű folyékony alapanyag megmozgatására, a tűzifára, a folyamatos odafigyelésre, nyomon követésre, adminisztrációra, és a felmerülő "vészhelyzetek" azonnali megoldására gondolunk. Az üstöket sok pálinkafőzdében ma is fával fűtik – Fotó: Agroinform Nézzük milyen homokszemek kerülhetnek a gépezetbe, hogyan lehet elrontani a pálinkát, mivel szerezhetünk bosszúságot magunknak és a főző mesternek! 1. Így készül pálinka helyett méreg A gépezetbe/cefrébe kerülő homokszem korántsem költői kép csupán! Néha bizony előfordul, hogy a lehullott gyümölcs összegyűjtése nem kézzel, hanem gereblyével vagy lapáttal történik. Ilyenkor, ha meg sem mossuk a termést, több szempontból is pórul járhatunk. A hordóba kerülő kavicsdarabok egyrészt károsíthatják a főzde berendezéseit, másrészt a földdel szennyezett gyümölcs erjedése könnyen veszélyes irányba mehet.
Egy lemez? Levegő? Vagy vízbe van állítva? A levegő nagyon rossz hővezető képességű, sőt, inkább hőszigetelő. A víz már jobb, de ugyebár max. 100 fokig tudod hevíteni és így nagyon sokáig tart a főzés. Nekem a két lemez között pálma olaj van egy teljesen zárt rendszerben és akár 125-130 fokig is fel szokott melegedni. A főzőnek kb. 3/4 részéig ér az olaj, így nem csak alulról, hanem körkörösen fűti az egész edényt. Amellett, hogy sosem ég le, egyenletesebb az egész folyamat és kevésbé habzik fel a cefre benne. Egyébkét a dupla falú főző kifejezetten alkalmas a nyílt tűzön való desztilláláshoz, mivel könnyedén elosztja a tüzelésből adódó hőingadozásokat. Még annyit, hogy a saválló acélba, jobban beletapad, belekozmál a cefre, viszont könnyebb kitakarítani mint a rezet. 16. 00:09 Hasznos számodra ez a válasz? 5/12 anonim válasza: A nagyok szerint: az alszeszt 10 fokig engedik ( a birset pl. tovább engedtem, mert ilyenkor jött a finom illatanyag)..... a finomitás előtt az alszeszt érdemes visszahigítani kb 25 fokra, mert jobb lesz a finomítás "frakciószétválása".... finomítást 50 fok alá ne engedj... olyankor már piszok gyorsan esik, veszteség kicsi, de az íze sokkal jobb lesz... 30.
20:32 Hasznos számodra ez a válasz? 6/12 anonim válasza: A leégéshez is hozzászólnék: szimpla falu edénynél érdemes saválló acélból, vagy rézből kis kosarat csinálni ( csináltatni), ami bele illik az edénybe, pár centi körbe, alatta pár centis lábak, alja tömör, oldala apró, de sűrű lyukú. Alá vizet önteni, kosárba rakni a cefrét... majd ha a cefre száraz, még mellé is vizet önteni... Soha semmi sem égett le még így... előtte voltak gondjaim. 20:37 Hasznos számodra ez a válasz? 7/12 Kachy1 válasza: Nagyon jók a válaszok! Annyit talán még érdemes hozzá fűzni, hogy a sűrű cefre alá érdemes vizet önteni, űrtartalomtól függően 1-2 litertől akár 8 literig. Én a törköly esetében 50 l-es főzőnél kb 8 litert öntök alá, így kisebb a leégés veszélye. A másik amire nagyon kell figyelni, hogy a cefre ne forrjon! Hiszen az alkohol forráspontja jóval alacsonyabb mint a vízé, és ha a cefre forr, az alap anyagból olyan ízeket szagokat is magával hoz, ( aldehideket)amitől a pálinka karcos kaparós lesz.
Senki nem születik úgy, hogy pálinkát tud főzni, nem is lehet könyvekből vagy receptgyűjteményből megtanulni, ezért inkább el kell menni egy pálinkafőző mesterhez vagy egy manufaktúrába, és el kell sajátítani a tudományát. "A pálinka első része, az előpárlat tartalmaz olyan vegyületeket, amelyek koncentrációja az emberi szervezet számára káros, ilyen például a metilalkohol, ami nemcsak rossz közérzetet, de akár vakságot vagy halált is okozhat. Ezeket tudatosan jól kell leválasztani, amihez gyakorlás szükséges, mert ez nem egy állandó mennyiség, hogy tudom, két deci után már tökéletes. Fontos, hogy az utópárlatot is jól tudják leválasztani, mert csak a középpárlat a pálinka, az fog magas élvezeti értéket adni, és az adja vissza a gyümölcsök ízét, karakterisztikáját" – aki a tanulás helyett inkább úgy dönt, hogy ő mindenkinél jobban tudja ezt is, az tehát nemcsak azt kockáztatja, hogy nem lesz jó a pálinkája, de komoly egészségügyi kockázatot is jelent a saját és az ismerősi köre számára.
12. Nem gondoltál még arra, hogy pálinkafőzdével bővíts? Lakatos Tibor: Meg sem fordult a fejemben. A pálinkákat saját magam gyönyörűségére készítem. 13. Visszatekintve a cégalapítás időszakára, mennyire volt nehéz az az időszak? Lakatos Tibor: Egyszerű volt. Sokkal szabadabban lehetett dolgokat csinálni, és rengeteg sikerélmény volt, az emberek örömmel jöttek dolgozni, sok fiatallal kezdtem, akik közül a legtöbben ma is itt dolgoznak nálam. Most nézni kell, mi a gazdaságos, mi nem. Nem kellett azon gondolkodni, elmegy-e a pék, bejön-e a pék, sokkal szabadabban lehetett vállalkozni. A pékség története a Kelet Áruházban kezdődött, egy 20 négyzetméteres pincében. Ebben volt az öltöző, a kemence és 4 pék. Amikor az áruházba felszállt az illat, jöttek hozzám, várták, mikor visszük fel az üzletbe. Nem sokkal később Nagy Laci bácsi, az örökösföldi ABC üzletvezetője hívott, azt mondta, ad ingyen helyet, csak nyissak ott egy pékséget. Vindikálta magának a jogot, hogy ő jöjjön a péksüteményért, és vigye az üzletbe, a vevőknek.
Érdekességek, praktikák és tanácsok a pálinka készítés rejtelmeiről. Kezdőknek és haladóknak is hasznos lehet. Ha megkérdezzük egy férfiembertől, hogy mi is a pálinka, többnyire azt a választ kapjuk: a gyümölcs értelme, lelke. Ha viszont pontosabb meghatározásra vagyunk kíváncsiak, akkor a pálinka 100%-ban gyümölcsből készült párlat, semmilyen adalékanyagot nem tartalmazhat, például répacukrot és mézet sem. A jó minőségű, a gyümölcs jellegét magán hordozó pálinkát csak fogyasztásra érett, egészséges gyümölcsből lehet főzni – tanácsolja a kertlap. A lefőzhető párlat mennyisége a cukortartalomtól függ, az íz és aroma pedig a gyümölcs fajtától és az érési fokától. A cefrébe szánt gyümölcs legyen: érett ízletes, aromás hibától mentes tiszta Melyik gyümölcsből lesz ízletes pálinka? Csonthéjas gyümölcsök Szilva – kiváló párlatot ad, az utak szélén termő apró szemű ún. fosóka (potyóka) fajta is. Kajszi – különösen kedvenc. Meggy, cseresznye – lehet vegyesen is cefrézni. Alma – a téli almát érdemes érlelni, a nyáriból lehet frissen is párlatot készíteni.
Ahogy a kenyeret a kezébe fogja, arcához emeli és megszagolja, majd azzal, hogy "még forró", felém nyújtja, hogy én is érezzem a frissen sült kenyér semmihez sem hasonlítható illatát, benne van az egész elmúlt közel 30 év, annak minden szeretete. A pékség neve fogalom Nyíregyházán, kevés olyan család van, ahol még nem indult nap a náluk készült friss kiflivel, kenyérrel vagy croissant-nal. A Magyar Pékszövetség alelnökétől, Lakatos Tibortól, a Vela Kft. tulajdonosától, ügyvezetőjétől kérdeztünk 21-et. 1. Építőgépész üzemmérnök és közgazdász; a VELA Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója, autómárka-képviseletet működtetője; pálinkalovag, nemzetközi vizeken hajóskapitány; amatőr festő. Hogy jött ez össze? Lakatos Tibor: Nem tudom megmondani. Ezek mind azok, amiket szeretek. Nem tudok választani, melyik a legnagyobb szerelem. Pályám elején dolgoztam a szakmámban is, a hajdani Szabolcsi Állami Építőipari Vállalatnál, az Épszernél, a Fényszövnél voltam főkönyvelő. 2. Hogy jutottál el épp a kenyérig?
Nem, vagy nem elégségesen hígított alszesznél az egymás után lefövő frakciók, jobban összemosódnának, ezzel megnehezítve a pontos elválasztást, ezáltal esetlegesen kidobnánk értékes párlatrészeket, vagy olyan rész kerülne a középpárlatukba, ami nem belevaló. Ezeket a részeket külön kell választani a majdani pálinkánktól! Nem belevaló, zavaró, minőségrontó, és akár az egészségre is káros lehet. Ezek csak körülbelüli értékek, az igazán jó pálinka nem nélkülözheti a "gazda ízlelését"! A pálinkafőzőt, alszesz főzésekor, nyugodt szívvel szinte teletölthetjük, mivel az alszesz már nem fog felhabzani. Ha a "rézelejeét" és az előpárlatot elvettük, (a 25%-ra hígított alszesz, kb 1, 5%-át), jöhet az igazi pálinka, a középpárlat. Na ez kell nekünk! Ezt isszuk. Ízleléskor, ez kellemes, gyümölcsre emlékeztető, ízű, illatú, de még erős. Ezt én úgy szoktam kóstolni, illatozni, hogy a kifolyó párlatot az ujjamra folyatom. Mivel kezünk meleg, ezért intenzívebben illannak el róla az illatok. (lásd az asszonyok is a csuklójukra fújják a parfümöt, mikor szeretnék kipróbálni az illatát) Nagyon pontosan el lehet választani így a párlatrészeket.