Várható szállítási idő: 1-3 munkanap Nyelv: magyar ISBN: 9789632276571 Kiadó: Helikon Kiadó Kiadás éve: 2015 Oldalszám: 120 Kötésmód: puha kötés Tömeg: 500 g/db A Helikon Zsebkönyvek újabb kötetében Franz Kafka (1883-1924) két kiemelkedően fontos műve olvasható. Az első írás, Az átváltozás című novella a szerző talán legismertebb műve. A reggelre kelvén szörnyű féreggé változó Gregor Samsa történetében Kafka egyszerre tárgyilagos és groteszk módon mutatja be azt az elidegenedett, egyre embertelenebbé váló világot, amelyben élnie adatott. A második írás, A fűtő Kafka töredékes és befejezetlen, Amerika című regényének első fejezete. Ezt az akár önálló novellaként is olvasható szöveget az teszi különösen érdekessé, hogy Kafka a jegyesének, Felice Bauernek írt egyik levele tanúbizonysága szerint ezt tartotta regénye legsikerültebb részének: Végül arra a cáfolhatatlan meggyőződésre jutottam, hogy regényemben csak az első fejezet (A fűtő) formálódott, mint egész, a belső igazság elve szerint.
Gregorban, a főhősben magában is ott van a groteszkség (például mert féregként is dolgozni akar). A rovarrá változás metaforikus, nem emberhez méltóan élt, féregként lett csak teljesebb ember, de így a család nem akarja elfogadni. A mű összesen három részre osztható. Az első részben következik be a váratlan, abszurd fordulat, a féreggé változás, és ennek hatása a családra, a környezetre. A második részben a család megpróbálja elfogadni Gregor féreglétét. A harmadik részben a család lemond Gregorról, és a "tragédia" is csak felszabadultsághoz vezet. Az átváltozott Gregor látja, mi történt vele, de csak annyit fog fel, hogy mindjárt elkésik a munkából. Betegnek, gyengének érzi magát, ezért nem mozdul a szobájából. Főnöke is meglátogatja, de nem jön ki. Végül a húgának sikerül először bejutnia. A családját is csak annyiban érdekli, hogy a család kenyérkeresője nem tud dolgozni, és nekik kell pénzt keresni (az anyja először elájul, mikor meglátja). A bútorokat kihordják a szobából, hogy Gregor könnyebben mozoghasson.
A szobák kiadása után a féreggé változott fiú is egyre terhesebb lesz a családnak, az apa almákkal bombázza. Gregor sebesülései tulajdonképpen a családjától kapott lelki sebek. Halálos ítéletét húga mondja ki "meg kell szabadulnunk tőle", és azt Gregor végre is hajtja. Eltűnésével a család felsóhajt, s újra ringatózhat a rendezett polgári lét illúziójában. A tragédia groteszk színezetben jelenik meg előttünk, soha nem tudunk felszabadultan, viszolygás nélkül nevetni. A világ elemeinek éles körvonalú, tárgyilagos megjelenítése érzékeltetni tudja a főszereplőt körülvevő világ lényegét: a geometrikus tagoltság, a szabályosság a külső világ kérlelhetetlenségét teszi nyomatékosabbá. A négy faltól határolt üres szoba a magára hagyott Gregor életének bezárt jellegét hangsúlyozza. A térbeli bezártság felbontása a végtelenbe nyit utat: Samsa szobájának nyitott ajtaján át látszik a semmibe vezető lépcső teteje, a kiút, a halál. Értelmezési lehetőségek: 1. Ráébredt élete alapvető hazugságára, arra, hogy az emberi létnek csak külső, megtévesztő jegyeit viselte, valójában ember alatti szinten élt, és már állatinak tekinti magát.
Átváltozás: metamorfózis; valamilyen lényeges tulajdonság csodás megváltozása, átalakulá istenek állat képében jelennek meg a földi ember előtt vagy emberek varázslat hatására állattá változnak. Ilyen Apuleius Az aranyszamár című regényének hőse Lucius, aki szamár képében kóborol a világban szerencsés megmeneküléséig vagy Kafka Az átváltozás című novellájának hőse, Gregor Samsa, aki bogárrá változik. Jelentős művek még Ovidius Metamorphoses című műve és Weöres Sándor Átváltozások című versciklusa. Györffy Miklós: A monologizáló Kafka; Kafka:Az átváltozás és Az idegen bűne és bűnhődése, Bp., 1990 (In: Polgárok és művészek. Metszet a ázadi német prózáról)
Kiszolgáltatottságát csak fokozta, hogy az apa Gregor cégfőnökének tartozott, s az adósság részleteit még legalább öt-hat évig kellett volna törlesztenie. Ezért is ki volt téve főnöke fenyegetéseinek, zsarolásainak. A képtelen átváltozás után a főhős nem veszíti el emberi személyiségét, tudata ép marad. Csodálkozva veszi észre teste csúf metamorfózisát ("Mi történt velem? "). Eleinte azt hiszi, csak álmodja az egészet: "Mi volna, ha még egy kicsit tovább aludnék és elfelejteném ezt az egész ostobaságot. " Majd gyorsan fel akar kelni, sürgeti a kötelességteljesítés parancsa: ha a hajnali vonatot lekéste is, a hét órait még elérheti. Az ágyból azonban nagy nehézségek árán tud csak kikecmeregni. Végül kénytelen felismerni tragikomikus helyzetét. Ezt a hihetetlen, fantasztikus átváltozást sokkal tragikusabban éli meg a közvetlen környezet, a család, mint maga a főszereplő. A kezdeti aggodalom (Gregor esetleg rosszul van, beteg, vagy valami szerencsétlenség történt vele) hirtelen rémült ijedtségbe, kétségbeesésbe, rejtegetni való szégyenkezésbe csap át.
Az ítélkezés, fölényes elutasítás eszköze. A szatirikus magatartás legsajátosabb neme a gúny, mely lehet maró szarkazmus is. Ábrázolási módszerei között igen gyakori a torzítás, túlzás, a reális arányok megváltoztatása akár kicsinyítéssel, akár felnagyítással. Groteszk: ellentétes minőségek kombinációja. Kafka ebben a művében azt sugallja, hogy valami borzalmas történt az emberekkel, nem képesek megkülönböztetni a valóságot az irreális világtól. Az átváltozás (Die Verwandlung): Az átváltozás 1915-ben íródott a klasszikus novella szabályai szerint: a mű három részből áll, melyek külön-külön is értelmes egészet alkotnak. Az elbeszélésben mindössze egy fantasztikus dolog történik: az utazóügynök féreggé változik. Ebből az átváltozásból erednek viszont a családi dráma következményei. Novella, elbeszélés: epikus műfaj, rövid terjedelmű, zárt szerkezetű alkotás. A világból kis szeletet mutat be. Egységes cselekmény, kevés szereplő jellemzi. Szerkezete a sorsfordulatra épül: a cselekmény menetében hirtelen változás áll be, az események tempója felgyorsul ami a végkifejlethez vezet.