Július 1-jétől fontos változások történtek nyugdíjügyben. Az egyik, hogy visszavonható 15 napon belül a nyugdíjigénylésünk, és az is fontos, hogy minden nyugdíjbiztosítási ellátás illetékmentessé vált. Néhány egyéb adminisztratív és számolási változás is történt július 1-jével, érdemes szakembernél tájékozódni. A gyorsan változó jogszabályok miatt nem érdemes információfoszlányokra, feltevésekre alapozott nyugdíjigényt beadni, hiszen ezzel életünk végéig szóló döntést hozunk. A hivatal célja, hogy nyugdíjba vonuláskor az igénylőnek a jogerős határozatban elismert szolgálati idő és béradatok alapján kerüljön megállapításra a nyugdíjának összege. (Fotó: Shutterstock/illusztráció) Nincs két egyforma élethelyzet és nyugdíjösszeg Ahogy nincs két egyforma ember, egyforma életpálya és két egyforma összegű nyugdíj sem, ebből adódóan, számos kérdés merülhet/merül fel a nyugdíj előtt állókban. Az ügyfeleinktől nap mint nap kapjuk a kérdéseket: Melyik a legmegfelelőbb időpont a nyugdíjba vonulásra?
Így most már minden évben rendelkezésünkre áll a nettó kereset. Régen az bizony kicsi volt, az évek haladtával egyre több. Emlékszem, nekem 3000 kemény magyar forint volt az első havi keresetem, ma ugye a minimálbér 127 000 Ft. No, de akkoriban 1 Ft volt egy vonaljegy, háromhatvan egy kiló kenyér vagy épp egy liter tej. Ma is ennyi? No jó, a kérdés költői. A lényeg, hogy nem lenne ildomos a 3000 Ft-ot akárcsak a 127 000 Ft-tal átlagolni. Mit lehet akkor tenni? Erre is kitaláltak egy szorzórendszert, amely évről évre megmutatja, hogy az adott évi kereseteket mennyivel kell felszorozni, hogy azok összemérhetőek legyenek az utolsó évivel. Ezt a szorzórendszert minden évben kormányrendelettel frissítik. Példának okáért a jelenlegi számok ezek Nos, ha évente szorgalmasan felszorozgatjuk a nettó átlagkeresetünket, akkor azok a bizonyos magasságok már összemérhetőek egymással, valahogy így Most már átlagolhatjuk őket, így kijön 1988-tól a nyugdíjba vonulásig egy éves szintű átlagkereset, amit elosztunk 12-vel és már meg is van a havi átlagkereset, amit megszorzunk az időszorzóval és már látjuk is mennyi lesz úgy körülbelül az annyi, amit majdan az állami nyugdíjunk nak hívhatunk.
Az utóbbi időben egyre többen kérdezik meg ezt tőlem. Kérdezik, mert én azt állítom, tudom, hogyan számolják ki. Az az igazság, ez nem egy egyszerű képlet, sok minden befolyásolja. Ha mindenbe belemennék, szaporítanám azon megjelenések számát, amely ugyan precízen leírja a folyamatot, épp ezért kevesen értik. Úgy döntöttem, megpróbálom leegyszerűsíteni. NYUGDÍJ = időszorzó x átlagkereset Elég egyszerű? A végeredmény csak egy szorzás. Nézzük, ugyanilyen egyszerűen, mit szorzunk, mivel? Mi is az az időszorzó? Ez kérem egy, a jelenlegi szabályok szerint, 0, 43 és 1 közötti szám, amely a nyugdíjhatóság által elismert szolgálati időtől függ. Egészen pontosan ez a táblázat mutatja. Nem könnyű elérni az 1-es szorzót, nem kevesebb, mint 50 évet kell munkával lehúzni, ami önmagában még nem is elég, hisz arról hivatalos dokumentnek kell lenni, hogy elismertté váljon. Ma a 40-es szám pörög a legtöbbet, hisz ennyi elismert év kell a hölgyek kedvezményes nyugdíjba vonulásához. Látjuk ugye a táblázatot?
A cikket eddig megtekintette 10 453 olvasó - 2014-09-23 Sikerült végre elhelyezkednie a diploma után, és szeretné más most előre tervezni jövőjét, ami az anyagi biztonságot illeti? Esetleg hamarosan aktuálissá válik a nyugdíjbavonulás, és pontos információkra lenne szüksége a várható összegről? Ha kicsit is otthonosan mozog a nyugdíjak számítását, valamint a munkával töltött évek alakulását illetően, akkor bizonyára tudja, hogy a gyermekvállalás, sőt, a felsőoktatás időtartama is befolyással lehetnek a munkaviszony éveinek alakulására. Ha szeretné tudni, hogy a nyugdíjtörvény alapján 40 év munkaviszony után milyen alapon számolja a nyugdíj összegét, érdemes a fentiekben már említett weboldalon tájékozódnia a részletekről. Napjainkban egyre több szó esik az állami nyugdíjrendszer nehézségeiről. Jogosan merül tehát fel Önben a kérdés, hogy miként tehetne többet a munkával töltött évek alatt a későbbi anyagi biztonság érdekében. A nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj előtakarékossági számla, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak kínálta lehetőségek mind-mind alternatívát kínálnak arra, miként biztosíthatná a nyugdíjas évekre is a megszokott életszínvonalat.
Már rögtön az elején érdemes megjegyezni, hogy a fő problémát az okozza a számukra, hogy a nyugdíjrendszerünk csak a hivatalosan bejelentett kereseteket ismeri el és utána jár nyugdíj, azzal nem tud foglalkozni, hogy valaki a minimálbér mellett kapott még kézbe meghatározott összeget. Nagyon fontos lenne, hogy aki valójában jóval a minimálbér felett keres, az célzottan nyugdíjra is takarítson meg, mert az állami nyugdíj esetükben tényleg nagyon alacsony lesz. Kiindulásként látszik, hogy hátrányból indulnak a minimálbéresek, hiszen míg egy végig átlagkeresetet kapó esetében az életpálya átlaga 130-140 ezer forint között mozog, addig egy minimálbéres esetében 60-65 ezer forint között. Vagyis a viszonyítási alap bő 50 százakkal marad el, ami megmutatkozik a kezdőnyugdíjban is. A korábban említett 20-30-40 év munkaviszony mellett az induló nyugdíj értéke 32 ezer, 40 ezer és 45 ezer forint. 2008 január eleje óta 28 500 forint az öregségi nyugdíj legkisebb összege, amihez képest jelentősen nem kaphatunk sokkal többet a becslésünk szerint.
A második negyedév végi jegybanki statisztikák szerint hazánkban jelenleg 1 millió 77 ezer tagja van az önkéntes nyugdíjpénztáraknak, a kezelt vagyon 1 053 milliárd forintot tett ki. Ezek alapján könnyen kiszámítható, hogy akik már megkezdték a spórolást, azok átlagosan 977 ezer forinttal vannak beljebb a nyugdíjas évekre. Csitul a "nekem úgysem lesz nyugdíjam", kevesebben nyafognak "Magyarországon, ahogy az öregedő fejlett társadalmakban mindenhol, egyre sürgetőbb a nyugdíjcélú megtakarítások kialakítása, ezért fontos előrelépés, hogy ügyfeleink között kezd háttérbe szorulni a "nekem úgysem lesz nyugdíjam" mentalitás. Nyugdíjra még a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó ügyfelek is szívesen tesznek félre, mivel vonzó az állam által garantált 20%-os adójóváírás" – mondta Hiller Szabolcs, az Aegon Magyarország vezető tanácsadója. A Prémium Üzletágban a nyugdíjbiztosítások átlagos éves díja 480 ezer forint volt az első félévben. Az üzletág az első félév végén összesen közel 2500 szerződést kezelt, ami csaknem 40%-kal haladja meg az év végi záróállományt.
átlagszámítási időszak fele részére sem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe. Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni. ) Fontos még az osztószám fogalma: a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt. Megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni, viszont nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, katonai (polgári) szolgálatban töltött időt. 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet, amelyet a nyugdíj megállapításához figyelembe kell venni, a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani, vagyis felszorozni (valorizálni).
Vagy ha egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozok amellett, hogy főállású őstermelő vagyok, akkor legalább a minimálbér összegét kellene keresnem egy évben összesen? Milyen összegű nyugdíjra számíthatnék csak minimálbéren 40 év szolgálati idővel? " Jobb, ha minden őstermelő odafigyel, mit kell tennie, hogy később ne csak fusson a számára megfelelő nyugdíj után – Fotó: Adam's Photovision, Jászszentlászló, illusztráció A nyugdíjszakértő válasza: A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Az előzőektől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének a 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.
IV. Fejezet AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok 18.