Hosszú idő után került újra Sony telefon a kezembe. Utoljára a tavaly év eleji Xperia XA-val találkoztam. Nosztalgiával és bizalommal vártam most az utódját, az XA1-et, hiszen anno évekig csak Sony Ericsson és Sony telefonjaim voltak. Lássuk mit tud letenni az asztalra. Doboz Tartalma A Sony-tól már megszokott fehér doboz fedőn csak az Xperia és a Sony feliratok olvashatók. Azonban azt leemelve már egy aránylag színesebb világ tárul elénk. A doboz maga sötétszürke, rajta pedig fehér és kék körök futnak körbe. A design ugyanaz mint, ami majd a telefon gyári háttérképeként jelenik meg újra. A telefonon túl csak a hálózati adaptert, az USB Type-C kábelt és 2 papírfecnit találtam benne. Külső Az XA1 is az új Sony telefonok design-ját követi. Oldalt lekerekítve, "felül-alul" szögletes. Az XA1 két oldala ugyan alumínium, viszont a hátlap és a többi része műanyag lett. Ezt azonban már szintén megszokhattuk, ha nem a csúcs kategóriát választjuk a Sony kínálatából. Az XA1 fekete, fehér, rózsaszín és arany színekben kapható.
Fölötte a be/kikapcsoló gomb, afölött pedig a hangerőszabályozó. Én személy szerint sokkal jobban szerettem, amikor ezek még a főgomb alatt voltak. A régi elrendezéssel, ha fejjel-lefelé volt a zsebemben, elég volt csak félig kihúzni onnan. Belső A telefon szíve egy Mediatek MT6757 Helio P20. Ez 4 darab 2. 3 GHz-es Cortex-A53 és szintén 4 darab 1. 6 GHz-es magot jelent, amit egy Mali-T880MP2 grafikus gyorsító egészít ki. Talán nem annyira durván, mint brarid, de én is úgymond mozgó irodaként használom a telefonomat, amit az XA1 derekasan el is tűrt. Voltak pillanatok, amikor 4-6 alkalmazásban lépkedtem ki és be megállás nélkül, ilyenkor érezhető volt, hogy lelassul a telefon, de nem tartott fel sosem a dolgomban. Játékok terén túl komoly programmal nem hajtottam meg ugyan, de azokat az egyszerűbb játékokat, amiket néha játszok gond nélkül futtatta. Na de milyen lett a Tesztkörnyezet Run? Az első kört 1:45:04 alatt sikerült teljesíteni, ami nem is annyira rossz eredmény. A két kör együtt pedig 03:21:09 lett.
a tavalyi XZ1 csúcsmobilban. Mind a kettőről elmondható, hogy relatíve jól bírják szuflával, 2 nap átlagos használattal szerintem biztosan teljesíthető. Rendszer A masinákon az eddigi lefgrissebb Android, az Oreo fut, méghozzá villámsebesen. A felhasználói felület és a jópofa gyűrűket rajzoló gyári Xperia Loops előháttérkép animációi igen magas fps számmal futnak le, a sebességérzet pazar. A középkategóriás mivolt csak onnan érződik, ha valami nagyobb dolgot kell betöltenie a processzornak, mert az egy kicsit tovább tarthat, mint egy csúcsmobilnál. Benchmarkok tekintetében egyébként nagyjából a 2015-ös csúcskategóriát hozzák a masinák. A felhasználói felületet nagyon jól ismerjük már régóta, mélyreható változások itt nem történtek, de valahogy nem is érzem hiányát ennek, szerintem még mindig a Sony-é a legkellemesebb Android rendszer. A gyári Sony alkalmazások elég jópofák, de természetesen a Google Play-ről is tölthetünk bármit pillanatok alatt ami szem-szájnak ingere, a hardver-igényesebb játékokat is jól viszik a masinák.
Nálunk a fekete színű járt, amit egy kicsit sajnálok, mert az XA tesztje alatt nagyon közel kerültem ahhoz, hogy egyszer fehér telefonom legyen. Ettől függetlenül a készülék nagyon szépen néz ki. A teljesen fekete készüléket csak a Sony és az Xperia feliratok, az NFC logó a hátlap közepén, valamint a kifejezetten stílusosra sikeredett ezüst szegély (az alján és a tetején), törik meg. Az előlap Corning Gorilla Glass 4-gyel van fedve. A kijelző fölött a több színben világító állapotLED, az előlapi kamera, a márkajel és az érzékelők kapnak helyet. Továbbá egy érdekes anomália. Az XA1 ugyanúgy megkapta az XZ, valamint a Z sorozatból ismert, sztereó hangszóró nyílásokat, de ezekből csak a felső mögött van ténylegesen hangszóró, és azt is csak a hívások alkalmával használja a telefon. A média egy külön hangsugárzót kapott a készülék alján, az USB C nyílása mellett, amit még könnyebb is letakarni, mintha az előlapon lenne. Gombokat csak a jobb oldalon találunk. Legalul a kétállású fotó gomb, ami kifejezetten hasznos tud lenni.