A "Lassan hervadni el, mint a virág" és az "Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál" párhuzamos hasonlattal. Ezek szerint ezt a halálmenetet a virág elhervadásához és a gyertyaszál elfogyásához hasonlítja. A virág ellentétét a gyors, hősi halálban a fa képezi. Mindkettő növény. De méretekben, erőben különbség van közöttük. Míg a virág kis méretű, gyenge növény, addig a fa nagy méretű, erős növény. A gyertya ellentétét a kőszirt képezi. Ezek között méretbeli és tapintásbeli különbség van. Míg a gyertya kicsi, egy marokban is elfér és könnyű, addig a kőszirt nagy, nehéz és kemény. Az első szerkezeti egységet Petőfi három ponttal és egy gondolatjellel zárja. Ez a vers gondolatmenetében azt jelképezi, hogy egy látomás kezdődik a versben. Ez a második szerkezeti egység a következő gondolatmenetig tart. Ez a látomás igen gazdag hang- és képi hatásokban. Ez az állítás a következőkkel bizonyítható: "pirosló arccal és piros zászlókkal", "elharsogják kelettől nyúgatig", "ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, s ha ajkam örömteli végszava zendül", "hadd nyelje el azt az acéli zörej, a trombita hangja, az ágyudörej", "fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra".
Az Egy gondolat bánt engemet szerkezete Az Egy gondolat bánt engemet nem oszlik versszakokra (ezt úgy is mondjuk, hogy astrofikus, azaz nincsenek strófák). Valószínűleg azért alkot egy tömböt az egész, hogy töretlen lendülettel, szinte egyetlen lélegzettel lehessen végigszaladni rajta. Ez is jelzi, hogy valóban egyetlen gondolat kifejezése a vers, ráadásul a mondatok közt akkora a kohéziós erő, hogy még ott is összetartozónak érezzük őket, ahol pedig egy-egy újabb egységbe lépünk át. A versnek kétféle szerkezeti felosztása is lehetséges. Bonthatjuk három egység re, ahogy pl. Szappanos Balázs elemzésében szerepel. Ez esetben a gondolatjelek jelentik a cezúrákat. Az első egység az első gondolatjelig tart (itt a beszélő a kétféle halálnemet veti össze), a második egység a két gondolatjel közötti rész (a forradalmi vízió), a harmadik egység pedig a második gondolatjel utáni rész (a temetési vízió). A másik felfogás szerint, pl. Fenyves Marcell elemzésében, négy egység re bontható a költemény: Az első egység az 1-8. sorig tart, ahol Petőfi a dicstelen, lassú, észrevétlen, hétköznapi halál jelentéktelenségét ecseteli, amely nagyon taszító a számára.
Egy gondolat bánt engemet: - - U - - - U U Ágyban, párnák közt halni meg! - - - - - - U - Lassan hervadni el, mint a virág, - - - - U - - U U - Amelyen titkos féreg foga rág; U U - - - - - U U - Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, - - U - - - U - U - Mely elhagyott, üres szobában áll. U - U - U - U - U - Ne ily halált adj, istenem, U - U - - - U - Ne ily halált adj énnekem! U - U - - - U - Legyek fa, melyen villám fut keresztül, U - U U - - - - U - - Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; - U - - - U - U U - - Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe U - - - U U - - U - U Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... - U - - - - - - - - - U Ha majd minden rabszolga-nép U - - - - - U - Jármát megunva síkra lép - - U - U - U - Pirosló arccal és piros zászlókkal U - - - U - U - - - U És a zászlókon eme szent jelszóval: - U - - U U U - - - U "Világszabadság! " U - U - - S ezt elharsogják, - - - - - Elharsogják kelettől nyúgatig, - - - - U - - - U - S a zsarnokság velök megütközik: U - - - U - U - U U Ott essem el én, - - U U - A harc mezején, U - U U - Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, - - U U - UU - U U - - S ha ajkam örömteli végszava zendül, U - U U - U U - U U - - Hadd nyelje el azt az acéli zörej, - - U U - U U - U U U A trombita hangja, az ágyudörej, - - U U - U U - U U - S holttestemen át - - U U - Fújó paripák - - U U - Száguldjanak a kivivott diadalra, - - U U U U U - UU - U S ott hagyjanak engemet összetiporva.
Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... - Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval: "Világszabadság! " S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyúgatig, S a zsarnokság velök megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. - Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják, Kik érted haltak, szent világszabadság!
Életrajz Petőfi Sándor 1823-ban Kiskőrösön született. 1824 októberében a család Kiskunfélegyházára költözött. Petőfi összesen kilenc iskolában tanult, ebből adódóan nagyon fiatalon igen gazdag élettapasztalattal rendelkezett. 1835-1838-ig Aszódon tanult, s itt a legelső tanulók egyike. 1838-ban a tanév végén ő mondja a záróünnepségen a búcsúbeszédet. Ez a költemény a Búcsúzás (1838), mely Petőfi első ránk maradt verse. 1838-ban beiratkozott a Selmeci líceumba. Itt ismerkedett meg alaposabban az újabb magyar költészettel, Csokonaival és Vörösmartyval. Édesapja, aki 1838-ban tönkrement, nem bírta tovább finanszírozni fia tanulmányait. Ekkor kezdődött életének az az 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, szenvedéssel, örökös vándorlással. 1839 szeptemberében beállt önként katonának. A vékony, gyenge testalkatú fiú azonban nem bírta a katonáskodás megpróbáltatásait, s 1841 végén elbocsátották a katonaságból. Leszerelése után sehol sem lelte nyugalmát, s éveken át ide-oda sodródott az országban.