A szavakat, bölcs mondatokat, magunkban ismételve hagytuk, hogy üzenetként szívünkig érjenek. A 10 perc után mindenki nyugodtabb, békésebb lélekkel nyitotta ki szemét. A gyerekek kérdezték, mikor jön újra Kinga néni? Látogatása után sokszorosítottam az elhangzott mondatokat és néhányan beszámoltak róla, hogy otthon is meditálnak. Néha elővettük az iskolában is, volt, aki nem akart részt venni, nem baj, csak kértük, hogy csendben legyen addig. Hisz nem mindenkinek jó egyféle út, de ha néhányan már a Belső Csend által tudnak kiegyensúlyozottabb, békésebb életet élni, vagy "csak" jobban kezelnek szituációkat, érzéseket, már rengeteg haszna van. Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola: Ürömi József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (ÖKO Iskola): "Az első osztályosok nagyon meg tudtak nyílni, hasznosnak bizonyultak ezek a gyakorlatok. " (1. osztály) "A gyerekek komolyan vették a feladatokat, szívesen mesélték el a saját élményeiket. A gyakorlatok igazodtak az életkori sajátosságokhoz.
Ágfalvi Váci Mihály Általános Iskola / Grundschule Agendorf Iskolánk életében a 2020 – 2021 -es tanév az intézmény történetének legnagyobb változását hozta számunkra. Elindul az a közel 1 Milliárd forintos beruházás, amelynek eredményeként várhatóan 2022. tavaszán egy új iskolát és egy szép és modern tornacsarnokot vehetünk majd birtokba. Valami újnak a létrehozása mindig, akár a családok, akár a falu életében áldozatokkal jár, ezért mi most szeptember 1-től az építkezés idejére albérletbe kényszerülünk. A mi albérletünk az iskola udvarán felépített 6 osztályos konténeriskola, amelyben szeptember elsején elkezdtük a tanévet. Az új hely mindenkit, de legfőképpen a kollégákat és a diákokat egy kicsit kibillenti az eddig megszokott komfortzónájából, új szabályok, új szokások kialakítását követeli, melyet ráadásul a járványügyi szigorítások még szabályozottabbá tesznek. A konténeriskolában átmenetileg nem állnak rendelkezésünkre azok a nagyméretű tantermek és csoportszobák, a tornaterem, amelyet az elmúlt években megszoktunk, de igyekeztünk otthonossá varázsolni és az oktató – nevelő munkához szükséges körülményeket kialakítani.
Később a váracs helyére kápolna épült. 1809-ben János főherceg e kápolnából vezette a győri ütközetet. Az a magtár, melyben a franciák feltartóztatásában hősi halált lelt stájer honvédek elvérzettek, még az 1900-as évek elején is fennállt. Likócs puszta [ szerkesztés] Szent Vid régi praedium helyén feküdt. Neve először 1222-ben Szent Gud néven II. András egyik oklevelében szerepelt. Lipcsey János volt a birtokosa, aki Vajda Kristófnak és Torkos Jánosnak adta zálogba. Ezután sűrűn váltakoztak birtokosai, míg részei a szomszédos határokba olvadtak. 1593-ban már elpusztult, de ekkor még fennállott Szent Vid tiszteletére épült temploma. Sashegy puszta [ szerkesztés] Régi főapátsági birtok volt. Neve régen Sashalom volt. Az idetartozó Andrásvár nevű dűlőn, kis dombon egykor egy váracs állt, mely Győr elő-védművéül szolgált. Nyolcszegletes körsánccal volt körülvéve és romjai az 1800-as évek közepén még láthatók voltak. Kultúra, oktatás, sport [ szerkesztés] A városrészben két általános iskola található, az egyik Váci Mihály, a másik pedig Móricz Zsigmond nevét viseli.
Váci Mihály Általános Iskola adatai Cím: 9011 Győr-Győrszentiván, Váci Mihály u. 3. Váci Mihály Általános Iskola értékelése 3. 60 pont Technikai felszereltség: 3. 60 Tantárgyválaszték, szakkörök: Megközelíthetőség: Iskola épületének állaga: 3. 80 Tanítás színvonala: Tanulók egymáshoz való viszonya: 3. 40 Iskolai hangulat: Iskolavezetés: Váci Mihály Általános Iskola versenyeredményei Ez az intézmény még nem tett közzé versenyereményt! Városi toplista (versenyek alapján) 1. helyezett Kecskemét 2. helyezett Nyíregyháza 3. helyezett Hajdúszoboszló Teljes városi toplista
A fennmaradt adatokból következtetve a falu még a tatárjárás alatt pusztult el. 1594-ben a török tábor nagy része, Győr ostroma alatt, a szentiváni határban táborozott. Az 1900-as évek elejének adatai szerint ekkor még itt látható és likócsoknak, vagyis lyukaknak nevezett gödröket és halmokat is, e tábor maradványainak tartották. 1609-ben a behódolt községek közé tartozott, melyet lakosai az állandó török zaklatás miatt elhagytak. 1699-ben már egyszerűen Szentiván néven szerepel. Ekkor telepített ide a szentmártoni apátság horvátokat, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Mindvégig a főapátság birtoka maradt. Az itteni római katolikus templom 1722-ben épült. Győrszentivánhoz tartoztak egykor Hecse, Kismegyer, Likócs és Sashegy puszták, Gurdonyi szőlőtelep, Haraszti, Ivánháza, Károlyháza, Kolostelek, Kölestó, Leszlényi, Medgyes, Molnárrév, Öregszőlő, Szarkavár, Szentmihályi, Újmajor és erdei tanyák is: Hecsepuszta [ szerkesztés] Neve Hegce, Heche alakban, már 1127-ben szerepelt az oklevelekben, amikor III.
Tájékoztató Az Arrabona Sakkiskola fő tevékenységi formája a szakkörként való működés. Az alábbi tájékoztató az egyesületben folyó képzésről szól. Sakk tanulása az Arrabona KSE-ben Oktatók Jáchym Dorina – Arrabona Sakkiskola Közhasznú Egyesület elnöke Dorina először 5 éves korában találkozott a sakkal, apukája révén. Már fiatalon a Tapolca VSE (régebben Tapolcai Honvéd, Mereszjev SE) növendéke volt, ahol sorra érték a sikerek, így egyre jobban megtetszett számára a játék. Dorina akkori edzője Bodó Norbert volt, segítője Hlavács Krisztián és szakosztályvezetője Paréj József, akiknek sokat köszönhet. A szakemberek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az ifjú tehetség sorra nyerje a versenyeket, és minden évben megyei bajnok lehessen. A megyei rangadók mellett minden évben sikerült bekerülnie az országos korcsoportos döntőkbe is. Legemlékezetesebb versenye az Országos Rapid Diákolimpia volt, ahol a fiú csapatban aranyérmet nyertek, míg a legjobb egyéni eredménye az országos korcsoportos bajnokságon szerzett bronzérem.
Győrszentiván Közigazgatás Település Győr Városhoz csatolás 1970. Korábbi rangja község Irányítószám 9011 Népesség Teljes népesség 7670 fő (2011. jan 1. ) [1] +/- Földrajzi adatok Távolság a központtól 10 km Elhelyezkedése Győrszentiván Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 17° 44′ 11″ Koordináták: é. 17° 44′ 11″ A Wikimédia Commons tartalmaz Győrszentiván témájú médiaállományokat. Győrszentiván egykor önálló község, mely 1970 óta Győr városrésze. A városrészt közel tízezren lakják és részönkormányzattal rendelkezik. Déli szélén húzódik a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal, melynek helyi vasútállomása van itt. Régi elnevezése Cserók. Három kertsége Kertváros, Sikolya és Nagyhegy. Története [ szerkesztés] Győrszentiván neve egykor Urukang, Urigan, vagy Urugang volt. Nevét 1216-ban Urunkang villa néven, majd 1221-ben possessio Urugang néven említették az egykorú oklevelekben. Később neve Urugang aliter Zent Iwan alakban szerepelt. Egy 1254-ben kelt oklevél szerint Opour Sándor fiai Urukang felét a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adták el.
A részönkormányzat épületében kapott helyet a nagy múltú művelődési ház. Az utóbbi évek egyik jelentős fejlesztése a Váci Mihály Általános Iskola tőszomszédságában épült új, modern Molnár Vid Bertalan közösségi ház felépítése. A mozogni vágyókat egy sportpálya ("park"), egy sportlétesítmény, lovarda várja. A városrész labdarúgó csapata a Győrszentiván SE, ami 1922-ben alakult meg. Autóbuszjáratok Győrszentivánra [ szerkesztés] Autóbusszal a belvárosból helyi ("sárga") buszokkal közlekedhetünk Győrszentivánra. A 30-as, 31-es illetve az ipari parkba közlekedő járatokkal juthatunk el ebbe a városrészbe. Vasúti járatok Győrszentivánra [ szerkesztés] Győrszentiván vasútállomásnak felújított váróterme is van. Győri irányban az Ács és Komárom felől érkező személy-, és gyorsvonatokkal juthatunk be a belvárosba. Eljuthatunk Budapest, Hegyeshalom és Székesfehérvár vasútállomásokra is. Közúti közlekedés [ szerkesztés] Győr belvárosából Győrszentiván városrészbe 10-15 perc alatt érhetünk ki gépkocsival a Mártírok útja és a 19-es számú út igénybevételével, vagy Gyárváros városrész érintésével a Kandó Kálmán utca és a Hűtőházi út használatával valamint az Mártírok útja Audi Hungaria felől a Vonal utca érintésével.
A testnevelés órák a szabadban vannak, az informatika terem egy osztályteremben kapott helyet. Az iskola melletti szomszédos telken kialakítás alatt van az átmeneti iskolaudvar. Könyvtárunk jelenleg nincs. 2020. novemberétől elkészül az új konyha és étterem, így a tanulók étkeztetése modern helyszínen és jó körülmények között valósul meg. Az iskola bejárata a Liget – patak mellett kialakított udvari kiskapu. Az udvar területére a járványügyi helyzet miatt csak a diákokat és az iskolával jogviszonyban álló kollégákat engedjük be. A kapuban reggelenként folyik a tanulók és pedagógusok testhőmérséklet mérése. Az intézmény szép természeti környezet ben fekszik a Liget – patak mellett az ágfalvi gesztenyés aljában. Igyekszünk a kedvező természeti adottságokat kihasználni, előtérbe helyezve a sport – és szabadidős, illetve környezetvédelmi tevékenységet, erdei iskolai programot. Iskolánk a költő nevét 1972-ben vette fel, melyre azóta is büszkék vagyunk. Címerünkön és iskolai emblémánkon a "Grundschule Agendorf" felirat is szerepel, jelezve, hogy német nemzetiségi nyelvoktató iskola vagyunk, nemzetiségi óraszámmal, kibővítve a népismeret tantárggyal.
István király jobbágya, Konrád a főapátságnak adományozta. Apátsági birtoknak írták még az 1900-as évek elején is. Kismegyer [ szerkesztés] A 13. században Merena néven volt említve, de ez ferdítésnek látszik, mert nevét a Megyer nembeliektől, legősibb birtokosaitól vette. 1220-ban egy része még Meger Györgyé volt. IV. Béla király az itteni királyi vincelléreket a turóczi prépostnak adományozta. Ez idő tájt már faluként említették az okiratok. A pusztának déli nagy útja mellett eső része, 1037-ben és 1086-ban Felkert néven volt említve. Elnevezésének gyakori változását az a 18. század elejéről fennmaradt feljegyzés is bizonyítja, mely szerint Hencse, Incheő, Lencse-szél, sőt Hugyóhegy néven is szerepelt. 1347-ben hosszabb ideig magát Megyert nevezték Félkertnek, míg 1404-ben egyszerűen Megye néven nevezték. A 16. században már ismét Megyer volt a neve. Győr ostroma alatt pusztult el. 1536-ban I. Ferdinánd újabb adományt adott itt a szentmártoni apátságnak. A 17. század elején, a mostani majorság melletti kis dombon erőd épült, melyet a nép, lapos alakja következtében, Tarisznyavárnak nevezett el, és 1638-ban Kismegyer maga is Tarisznyavár néven szerepelt.