A fentiek alapján látható, hogy ha az ügyfelünk megadja az adószámát, akkor annak már önmagában is számos információs értéke van. A következőkben nézzük meg, hogy pontosan mikor, milyen adószámot kell feltüntetni a számlán. Az eladó adószáma Az eladó adószáma az általános szabályok szerint adózó adóalany esetében szinte teljesen egyértelmű. Ettől eltér, ha közösségi értékesítésről beszélünk, mivel ebben az esetben az eladónak a közösségi adószámát szükséges a számlán feltüntetnie. A csoportos adóalanyiság esetén ugyanakkor már kellő körültekintéssel szükséges eljárnunk, mivel sokszor nehezen megállapítható, hogy mikor milyen adószámot szükséges feltüntetni a számlán. Áfa csoport azonosítót a csoport tagjának minden esetben fel kell tüntetnie, mivel a csoportos adóalanyiság esetében az áfa csoport az adóalany. Ugyanakkor a csoporttag adószámot az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art. ) 30. § (2) bekezdése alapján a harmadik személlyel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban is fel kell tüntetnie.
Tehát ebben az esetben az eladónak két adószáma van, az egyik az adójogi adóalany adószáma, mely a csoportos adóazonosító, valamint a polgári jogi értelemben vett azonosító szám, a csoporttag adószáma. A tao csoport esetében a fentiek nem érvényesek, a számlán a tao csoport azonosítót nem szükséges szerepeltetni. Ez abból ered, hogy az Art. 114/D. § alapján a tao csoport azonosítót kizárólag a csoportos társasági adóalanyisággal összefüggő esetekben szükséges feltüntetni. Mivel a számla jellemzően nem tartozik a csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos ügyletnek, ezért ezekben az esetekben ezt az azonosítót nem szükséges feltüntetni. A csoportos társasági adóalany nem adóalanya az Áfa törvénynek, ezért az Áfa törvény alapján kiállított számlákon az adóalanyt a saját adószáma azonosítja be. Egy-egy adóalany életében történhetnek olyan változások, melynek során átalakul, beolvad, vagy kiválik belőle másik adóalany. Ezekben az esetekben az adószám mindig egyértelműen beazonosítja az adóalanyt.
266. § a) pontjában foglaltak alapján - nem szerepelnek azon adózók adatai, akik (amelyek) nem alanyai az általános forgalmi adónak, így különösen: az adóhatósághoz tett bejelentésük szerint nem adóalany személyek, így például az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 7. §-ában említett szervek, az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai, azon adózók, akik (amelyek) adószámát az állami adóhatóság törölte, azon adózók, akik részére az állami adóhatóság kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezett adókötelezettségük miatt képzett adószámot, a kizárólag képviseletet ellátó személyek, akiket csak járulékfizetési kötelezettség terhel. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy főszabály szerint csak "2"-es, illetve "3"-as áfa kódú adóalany (ez utóbbi az eva alanya) által kibocsátott számla tartalmazhat áthárított áfát. Amennyiben "1"-es áfa kódú adóalany (ilyen kódot kapnak továbbá a nem áfa alanyok is) által kiállított számla áthárított adót tartalmaz, célszerű további információkat kérni.
Az adószám lehet: belföldi adószám, vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, vagy a közösségi adószám. Az okok is többfélék: a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó az 1. 000. 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, közösségi kereskedelmi tevékenység, fordított adózás. Megjegyzendő, hogy az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2. 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza a vevő adószámát. 2015. január 1-től az egymillió forint áfa tartalmat elérő számláról tételes összesítő jelentést kell készíteni az áfa-bevallás keretében.
Január 1-től fordított adózás lép hatályba egyes vas- és acélipari termékek értékesítésére vonatkozóan. Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések (árrés-adózás) hatálya alá. Ilyen termék például a Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva – vtsz 7210. 2015. január 1-től a szolgáltatások körében minden munkaerő kölcsönzésre, kirendelésre, személyzet rendelkezésre bocsátásra, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybe vételére fordított adózást kell alkalmazni. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 169. §-a értelmében a Közösségen belüli termékértékesítés esetén a másik tagállambeli vevő közösségi adószámát kell vevői adószámként szerepeltetni a számlán. Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Második, átdolgozott kiadás A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.
Amennyiben például egy átalakulást követően egy olyan számla módosítása történik, amelynek az átalakulás előtti időben történt meg a kiállítása, akkor az adóalany aktuális adószámán történik meg a számla kiállítása. Más a helyzet az áfa csoportból történő kiválásnak, vagy az áfa csoport felbomlásának. Az áfa csoport esetében a tagok egyetemleges felelősséggel tartoznak az áfa csoport alanyiság alatti időszakban. Így például, ha egy csoporttag kiválik az áfa csoportból, melyet követően kiállít egy olyan módosító számlát, mely a csoport tagság idejében kiállított számlát módosítja, akkor a számlával egy tekintet alá eső okiraton az áfa csoport adószáma jelenik meg. A vevő adószáma A fentiek alapján már sejthetjük, hogy a vevő adószámának a feltüntetése is tartalmaz csapdákat. Először is nézzük meg, hogy egyáltalán mikor kötelező feltüntetni a vevő adószámát. Amennyiben belföldi adóalany a vevő, akkor az adószámát akkor kötelező feltüntetni, amennyiben fordított adózású ügylet szerepel a számlában, vagy egyenes ügylet esetében a számlában feltüntetett áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.
A jogszabály szövege alapján ezekben az esetekben elkerülhetetlen az adószám feltüntetése. Az Áfa törvény ugyanakkor nem követeli meg a teljes adószám feltüntetését vevői oldalon, hanem megelégszik a törzsszám feltüntetésével. Közösségi adómentes értékesítés esetében a másik közösségi tagállamban nyilvántartásba vett adóalany adószámát szintén kötelező feltüntetni. Amennyiben a vevő másik tagállamban rendelkezik adóalanyisággal, ugyanakkor a számlán nem kerül feltüntetésre a közösségi adószáma, akkor belföldi adóköteles értékesítésként szükséges a számlát kiállítani. Gyakori, hogy belföldi adóalany vevő esetében az értékesítő a vevő közösségi adószámát tünteti fel a számlán. Mivel belföldi ügylet esetében a közösségi adószám nem értelmezhető, ezért ezt a számla kiállítást egyértelműen hibás gyakorlatnak lehet mondani. Az áfa csoport vevő esetében az adószám kérdése sokkal egyértelműbb, mint az értékesítői oldalon. Az Áfa törvény alapján kizárólag a vevő csoportos adóazonosítóját szükséges feltüntetni a számlán, nem szükséges a vevő csoport tag adószámának a feltüntetése.
Adószám feltüntetése a számlán Rengeteg tévhit kering a köztudatban arról, hogy mikor kell és mikor nem kell feltüntetni a számlán és az egyszerűsített számlán a vevő adószámát. A hatályos magyar jogszabályok előírják az adószám feltüntetését abban az esetben, ha a számla befogadója az adott ügylet adótartalmának kifizetője: " Áfa tv. 169. §-ban: d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;" Ez azt jelenti, hogy a vevő adószámának feltüntetése csak akkor kötelező, ha a számla fordított áfás, így a vevő fizeti az adót és nem a számla kibocsátója. További cikkek...
Tehát alapvetően már az adószám kezdete alapján meg tudjuk állapítani, hogy milyen gazdálkodóval állunk szemben. A speciális adózási forma is kiolvasható az adószámból, például a 171-es kezdetű törzsszám tao csoport azonosítót takar, a 177-es kezdetű törzsszám pedig áfa csoport azonosítót. Tehát a csoportos adóalanyiság nem feltétlenül az adó kódból, hanem már a törzsszámból is látható. Az adókód, amely a kilencedik pozíciót jeleni, elsősorban az áfa tevékenység kódot takarja. Ennek értékei a következők lehetnek: - 1: alanyi adómentes adóalany - 2: általános szabályok szerint adózó adóalany - 3: eva adóalany - 4: áfa csoporttag - 5: áfa csoport képviselő - 6: tao csoport képviselő Az adószám tizedik és tizenegyedik pozíciójában a megyekód található. A megyekód azt a megyét azonosítja be, ahol az adott adóalany székhelye található, tehát adózási illetőséget határoz meg. A székhely változtatással az adószámnak kizárólag ez a része változik meg, ugyanakkor átalakulás esetén a törzsszám is megváltozik.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az adótörvények módosításai közül mindig a legsürgősebb megismerkedni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény új rendelkezéseinek tartalmával, mert azt szinte azonnal elkezdjük használni. Sok kisvállalkozó saját maga végzi a számlázást, ezért számukra különösen fontos az új szabályok lényegének ismerete. Ebben a pénztelen gazdasági környezetben ugyanis nagyon gyorsan visszaküldik a számlánkat, és akkor a kifizetése újabb egy hónapot késik. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. törvény 169. §-a rendelkezik a számla kötelező tartalmi elemeiről, melyek egy része minden számlakibocsátóra kötelező, másik része pedig függ a tevékenységtől, adózási módtól, egyedi esetektől. Ezen a felsoroláson kívül is feltüntethetünk valamely adatot, tényt a számlán, ha fontosnak tartjuk. Nem tiltja semmi. Egyes esetekben a termék beszerzőjének illetve a szolgáltatás igénybevevőjének (vevőjének) adószámát is fel kell tüntetni a számlán.