Magyarország a foglalkoztatási ráta tekintetében a középmezőny élén áll, megelőzve többek között Franciaországot, Lengyelországot és Szlovákiát is. Hazánkban – akárcsak a legtöbb vizsgált országban – a más EU országból érkezők foglalkoztatási rátája a legmagasabb. Ez azt jelezheti, hogy a hasonló kultúrkörből érkező munkavállalók sok esetben tényleges munkavállalási céllal érkeznek. Őket követi szorosan az őshonos lakosság, majd általában a sor végén áll az unión kívülről érkező bevándorlók foglalkoztatási mutatója. Az EU-n kívülről érkezők foglalkoztatási rátája minden esetben a legalacsonyabb, amely azt mutatja, hogy ezeket az embereket nem tudták beilleszteni a belföldi munkaerőpiacra az országok. Az egyik legrosszabbul teljesítő ország Belgium és Svédország. Azokban az országokban, ahol magas a különbség az egyes csoportok foglalkoztatási rátái között, az otthon születetteknek kell eltartaniuk a bevándorlókat. Magyarország az adatok alapján Svédországnál és Belgiumnál is sokkal jobb munkát végez: jobban válogatja meg, hogy kik jöhetnek be az országba, mint a legtöbb európai ország, elérve azt, hogy hazánkban minden csoport hasonlóan magas arányban dolgozzon, megőrizve a munkaalapú társadalmi modellt a külföldi dolgozókkal közösen.
Az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásában hazánk az uniós vezetők közé tartozik. A Makronómnak nyilatkozó Melhem Saad, a Pizza King tulajdonosa korábban elmondta, hogy az arab világból a tömeges bevándorlási hullámban nem azok jöttek, akik a munkapiacon értékes emberek és így az étteremlánc nem is tudta foglalkoztatni őket a nem megfelelő munkamorál, képzettség és a bűnözési problémák miatt.
Első fokon két év szabadságvesztésre ítélték, a végrehajtást három évre felfüggesztve, másodfokon úgy döntöttek, a büntetést le kell ülnie. Végül a köztársasági elnöktől kegyelmet kapott. Ha ez most történne, az anya büntetése 10–20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés lenne, és nem lehetne őt feltételes szabadságra bocsátani. Azt még nem is említettem, hogy az ilyen típusú cselekmények elkövetői szinte mindig büntetlen előéletűek, de általában is az emberölést elkövetők mintegy fele is első bűntényes. Tényleg ugyanúgy kell bánni velük, mint az erőszakos többszörös visszaesőkkel, vagy mint azokkal, akik bűnszervezet tagjaiként bűnöznek? Ha hihetnénk a törvény címének, ha tényleg azért alkották volna meg, hogy a hozzátartozókat fokozottan védjék, ezzel a céllal feltétel nélkül egyetértenék. Mindössze azt kérdezném, mi az akadálya annak, hogy a Fidesz parlamentje ratifikálja a korábban már aláírt Isztambuli Egyezményt? Hogyan lehetséges az, hogy miközben májusban Varga Judit azzal érvelt a ratifikálás ellen, hogy " a magyar jogrendszer hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít az egyezménynél", alig egy hónappal később, június 9-én – Semjén Zsolt áldásos közreműködésével – beterjesztett törvényjavaslatból úgy tűnik, mégsem találta megfelelőnek a hozzátartozók fokozott jogi védelmét.
Nem csupán csökkent 2020-ban a foglalkoztatási ráta az EU-ban, de az uniós munkaerőpiacon az unión kívülről érkező bevándorlók is egyre nagyobb kihívást jelentenek. 2020-ban a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája az EU-n kívül születettek körében 61, 9 százalék volt, míg az EU-n belüli munkavállalók és az őshonos állampolgárok esetében már 73, 5 százalék – közölte az Eurostat. A 2010 és 2020 közötti időszakban a bevándorlók esetében szisztematikusan alacsonyabb volt a foglalkoztatási ráta, mint az Európai Unió területén születettek körében és a különbség 2017-ig folyamatosan nőtt. 2020-ig a szakadék aztán csökkenni kezdett. A bevándorlók európai foglalkoztatási rátája 11, 6 százalékponttal alacsonyabb volt, mint az EU-n belüli állampolgároké. 2019-hez képest 2020-ban a bevándorlók foglalkoztatási rátája 2, 5 százalékponttal volt alacsonyabb, míg az EU-n belüli munkavállalók körében 1, 8 százalékponttal volt alacsonyabb a mutató, az őshonosok esetében pedig csak 0, 4 százalékponttal maradt el a 2019-es szinttől a foglalkoztatási ráta.
Az alábbi adagolást ne lépje túl, és/de ha kezelőorvosa/háziorvosa másképp rendeli, azt az adagolást tekintse irányadónak! Igazolt vesekő vagy vesekőre való fokozott hajlam esetén konzultáljon orvosával, hogy szedheti-e a D-vitamint (fontos a kő összetétele és a parathormon szintje is). Az alábbi dózisok és adagolás a D-vitamin hiány megelőzésére szolgálnak, ennyit kell szedni mindenkinek. Ha orvosa indokoltnak látja, megmérheti a D-vitamin-szintet, jelentős hiányállapot esetén jóval nagyobb D-vitamin dózist, pótlást javasolhat az optimális szint mielőbbi elérésének érdekében: serdülőkor alatt ilyenkor havonta javasolt a gyermek vizelet kalciumszintjét ellenőrizni. A tápszerek az anyatejhez képest jóval több D-vitamint tartalmaznak, ezért ilyenkor a napi tápszeradaggal bevitt D-vitamint figyelembe kell venni (10 mikrogramm D-vitamin = 400 NE D-vitamin) – ez alapján kell pótolni a D-vitamint, de lehetséges, hogy nem is kell pluszban D-vitamint adni, ha sok tápszert eszik a baba. A D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt pótlás: A Vigantol-cseppet közvetlenül a gyermek szájába, nyelvére cseppentse (vagy esetleg egy kanál anyatej/étel tetejére cseppentve adja be)!
A visszaesés a koronavírus-járvány munkaerőpiacra gyakorolt hatását tükrözi. A bevándorlók foglalkoztatási rátája Csehországban volt a legjobb, ahol a mutató 82, 5 százalékon állt, míg a legkisebb arány Belgiumban figyelhető meg, ahol a mutató 52, 3 százalékon áll. Négy tagállam kivételével 2019 és 2020 között mindenhol csökkent az EU-n kívüli születésű bevándorlók foglalkoztatási rátája. Az EU-n belül született, de más tagállamban munkát vállalók esetében Máltán volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta 89, 8 százalékkal, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 56, 7 százalékkal. Az adatok 25 EU-s országra érhetőek el és ezek közül 12 országban csökkent és 13-ban pedig nőtt ennek a csoportnak a foglalkoztatási rátája 2019 és 2020 között. Az őshonos népesség foglalkoztatási rátája Svédországban volt a legmagasabb – 85, 3 százalék –, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 61, 8 százalékkal, viszont ebben a csoportban már 23 tagállamban csökkent és csak kettőben nőtt 2019 és 2020 között a foglalkoztatási ráta.