A NAV a szociális hozzájárulási adó megállapításához – a havi adó- és járulékbevallások adatai alapján – az adóbevallási tervezetben feltüntetette azoknak a jövedelmeknek az összegét, amelyeket figyelembe kell venni az adófizetési felső határ kiszámításakor. Az adóbevallási tervezet 286. sora tartalmazza az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a 287. sor pedig az elkülönülten adózó jövedelmek összegét. Ezeknek a soroknak az adatai alapján a program a 288. sorban kiszámítja az elkülönülten adózó jövedelmek után az adófizetési felső határig a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét. A NAV azonban nem rendelkezik információval arról, hogy a kifizető által bevallott osztalékból mennyi volt az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék. Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2019-ben, és összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem haladta meg a 3 576 000 forintot, a következők szerint módosítaniuk kell az adóbevallási tervezetet a kifizetői igazolások alapján.
A NAV Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15%-os ekho beszedési számla helyett pedig a NAV Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számla használható, a számlaszám: 10032000-06056377. Több, adófizetéssel kapcsolatos számlaszám is megváltozott 2020. január 1-től Forrás: 123RF NAV Bolti kiskereskedelmi tevékenység különadója bevételi számla helyett ezentúl a NAV Egyéb kötelezettségek bevételi számla használható, az új számlaszám: 10032000-01076277. Ugyanide kell utalni a NAV Egyéb kötelezettségek bevételi számlára, a NAV Energiaellátó vállalkozási tevékenységének különadója bevételi számlára szánt összegeket. Végül a NAV Regisztrációs adóbírság, kamat és pótlék bevételi számla, a NAV Vámhatósági tevékenységgel összefüggő bírság, kamat és önellenőrzési pótlék bevételi számla és a korábbi NAV Regisztrációs adóbírság, kamat és pótlék bevételi számla helyett a NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla bankszámlaszámára kell megfizetni a kötelezettségeket.
Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112, 5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112, 5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján. Az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) alanyának minősülő egyéni vállalkozó Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112, 5 százaléka.
chevron_right Osztalék utáni szocho fizetése és bevallása – NAV tájékoztató hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 04. 02., 10:14 Frissítve: 2020. 02., 09:27 Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy az osztalék után a magánszemélyeknek 17, 5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük – emlékeztet honlapján a NAV. Adófizetési felső határ A szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten adózó jövedelmei, a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt.
Ekkor a tervezet 286. sorában és 287. sorában szereplő jövedelmek összege törölhető a tervezetből, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Másik lehetőség, hogy a 286. és 287. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni. Ha a magánszemély 2019-ben keletkezett osztalékának csak egy része EGT-államban működő tőzsdén forgalmazott értékpapír utáni osztalék, más része például egy társaság nyereségéből kifizetett osztalék, vagy ezen kívül árfolyamnyereséget is szerzett, akkor a tervezetet szintén módosítani kell. Az adófizetési felső határba beszámító, a 287. sorban szereplő jövedelmekből csak azokat a jövedelmeket kell beírni a 288. sorba, amelyek után a magánszemélyt az adófizetési felső határig még ténylegesen terheli szociális hozzájárulási adó. Így például, ha a tervezet 287. sora 2 000 000 forint jövedelmet tartalmaz, azonban abból 800 000 forint olyan osztalékjövedelem, amely után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor a 288. sorba az adó alapjaként 1 200 000 forintot kell beírni, adóként pedig ennek 17, 5 százalékát, 210 000 forintot.
2019. január 1-jétől megszűnik 25. év alatti és 55. év feletti munkavállaló foglalkoztatásához, Karrier Híd Programhoz, pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 8/B. §-a alapján a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény. A kivezetésre kerülő kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményhez (Eat. 462/H. §) kapcsolódó átmeneti szabály értelmében az adókedvezményt a kifizető az annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint érvényesítheti azzal, hogy ezen adókedvezmény összege nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a Szocho tv. 16. § szerint érvényesített kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét.
[1] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 88. § g) pontja szerint. Hatályos: 2021. június 10-től. [2] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv. ) minimálbér-fogalmának változása miatt (Szocho tv. 34. § 11. pontja). () Kapcsolódó cikkek 2021. május 13. Adótörvények 2022: céges adók mérséklődnek Jövőre csökken a szociális hozzájárulási adó, megszűnik a szakképzési hozzájárulás, kevesebbet adóznak a tőzsdék és az energiaellátók, és az egyéni vállalkozóknak sokkal jobban megéri majd átalányadózni. A kormány integrálja az adórendszerbe a a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Megnéztük közelről a 2022-es adócsomagot.