Nem látlak én téged többé, többé soha sem, Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem. Nevemet hiába mondod, könnyedet hiába ontod, Harcok mezején, valahol te tőled távol, Ott ahol senki sem gyászol, ott halok meg én. Nem lesz egy tenyérnyi föld sem, puszta síromon, Elesett katonák teste lesz a vánkosom. Ahová le fognak tenni, síromra nem borul senki, Senki aki él, tavasz sem fakaszt rám zöldet, Elhordja rólam a földet, majd az őszi szél. Szeretnék még egyszer lenni, lenni még veled, Szeretném öledbe tenni, őszülő fejem. Szeretnék ajkadon égni, szeretnék te véled lenni, Csak egy éjszakát, Azután akármi érhet, boldogan halok meg érted, Hitvesem, Hazám. Szeretnéd a dalszöveget kijelölni, és eltárolni magadnak? Regisztrálj, és megteheted! A dalszöveg feltöltője: noemi | A weboldalon a(z) Nem látlak én téged dalszöveg mellett 0 Katonadalok album és 113 Katonadalok dalszöveg található meg. Irány a többi Katonadalok dalszöveg » | Amennyiben a dalszöveg megjelenésével kapcsolatban jogi kifogásod van, ide kattintva jelezheted azt felénk.
Sötétből néha felriadva érzem, belőled, általad, érted kell élnem, érted kell lennem kínokra készen, egyaránt örömem, tűrnöm szenvedésem. Széles e világon nincs hely számomra, nincs otthon más földön boldogságomra, sem haza más tájon nagy bánatomra, életemet ki meggyújtád, te légy, ki eloltja... Emelj hát szívedre engem elzuhantat, oldd meg a nyelvem, amely most hallgat, szemem, fülem nyisd meg, hogy lássak, halljak, lökj meg, ne gubbasszak, mint fán a varjak: hanem teljek lelkig örömmel, hittel, együtt növekedjem reményeiddel, hogy úgy álljak itten, megtettem, amit kell, hazám, hozzád folyamodom, te ítélj felettem. Virágének Szerelmem, szerelmem, rózsa voltál, ékes, bodros, üde rózsa, szirmokkal szépséges, tőlem halvány, hozzám kedves, értem feslő, nekem nőtt virágszál, rózsa, rózsafelhő; virágszál voltál, ah, sudár liliomszál, hajló-karcsú száron bimbó, viritottál, szerelmem, szerelmem, s most mégis, mint hullám, szemem könny borítja, miattad csordulván... Ha bújnék bokorba, ága csapjon vissza, ha fák közé futnék, üssenek arcomba, hegyek közé hogyha menekülnék tőled, dobjanak meg gonosz lidérc-népek kővel.
Hiába keresünk, könnyes szemünk már többé nem talál. De tudjuk, hogy a csillagok között a legfényesebb Te vagy. Utat mutatsz, mert szívünkben örökre itt maradsz! Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerető Férjem, Édesapánk, Nagyapánk, Apósunk és Rokonunk, TÓTH MIKLÓS volt EON-(ÉDÁSZ)dolgozó életének 70. évében örökre megpihent. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2021. július 20-án, kedden 15. 30 órakor lesz a kapuvári Szent Kereszt-temetőben. Előtte, 15 órakor engesztelő szentmisét mondatunk lelki üdvéért. A család kéri, hogy kegyeletüket egy-egy szál virággal róják le, az egyéni részvétnyilvánítástól tekintsenek el. Gyászoló család
Jóska lelkem, én édes vitézem, Küldj egy pár sort nékem majd haza. írd meg azt is tábori levélben, Csillagos-e ott az éjszaka. Mert minden estelen Hűen, szerelmesen Csak bámulok egy csillagot, És megkérem arra, Hogy sugározza rád, Jóska lelkem, nézz a fényes égre, Hogyha levelem majd megkapod. Gondolj csak az itthoni vidékre, S megtalálod azt a csillagot. Üzenj te is nekem, A csillagos egén, Hogy visszajössz majd győztesen, És meghallod itthon Szívem boldog dalát, Írta: Horváth Zoltán Zene: Dr. Egyed Miklós orvos hadnagy, Ukrajna Kis Kató Ma este indulunk a frontra, Búcsúzni jöttem, Kis Kató. Ne félj, vigyázunk mi magunkra, Velünk az Isten, Kis Kató. Elkísér majd csókjaid emléke, Az élet szép, szeretni jó. Patyolatfehér ágyacskádban Gondolj reám néha Kis Kató! Ha vége lesz a szörnyű télnek, És újra elolvad a hó, Meglátod, visszajövök hozzád, Boldogok leszünk, Kis Kató. De ha mégis elszólítna engem, Egy mennyországi behívó, Akkor se sírj, feledj el engem, Légy boldog mással, Kis Kató!
Sikere gyors volt és megérdemelt. De Isten tudja, hogyan van ez, miért törvényszerű, ezekért a fiatalkori sikerekért nagyon meg kell fizetni, rendszerint bosszút áll értük az irigy sors – így vagy úgy, a legkülönbözőbb művészeti vagy társadalmi körülmények között is. Lengyel Balázs Lakatos István mint költő a klasszikus hagyományok neveltje és híve, költői magatartását befelé fordulás jellemezte. Igen művelt és tehetséges; magatartásában, műveiben, kijelentéseiben mindig haladó szellemű emberként és íróként nyilatkozott meg. Képes Géza A vádlott írásművei az ellenforradalmat támogatták. Az Írószövetség pontokba foglalt nyilatkozata pedig, amelynek megszerkesztésében a vádlott is közreműködött, egyenesen az ellenforradalom komoly eszmei megnyilvánulása volt. (Idézet a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának ítéletéből) Felhasznált források [ szerkesztés] Lakatos István: Összegyüjtött versek és szépprózai munkák. Tevan Kiadó, Békéscsaba. 1993. Vergilius összes művei(ford., utószó, jegyzet: Lakatos István);Magyar Helikon Kiadó, Budapest.
GAÁL ISTVÁNNÉ MÁTIS GYÖNGYI 1960-2016 és MÁTIS IMRE 1935-2017 Hiányoztok nagyon! Már 5 illetve 4 év telt el mióta fájdalom költözött szívünkbe. Ezt az érzést kitörölni nem lehet, csak beletörődni, mert ez visszafordíthatatlan, nem múlik el soha. Szívünkben itt él emléketek örökre. Könnyes szemmel nézünk fel az égre, szeretünk titeket, most és mindörökre. Szerető édesanyád, feleséged, testvéred, leányod és családja. Fájó szívvel emlékezünk TÓTH IMRÉNÉ sz. Balog Edit halálának 3. évfordulójára.,, Azok a szép csodás álmok, miket szövögettünk elmúltak, mint hervadt virág, ott vannak mögöttünk. Szomorúan várjuk, mit hoz majd a holnap? Szemükből a könnyek esőként zuhognak. Mikor rózsát látunk, te jutsz az eszünkbe, ha a neved halljuk könny szökik szemünkbe. Nehogy azt hidd, hogy elfogunk feledni, mert mi téged örökké fogunk szeretni. Bánatos férjed, szerető lányod: Melinda és férje, testvéred és családja, unokáid és párjaik, dédunokáid.,, Ne búsuljatok. Nekem már nem fáj semmi, Ha eljön az este, csillagként tudok nektek üzenni.
Gyalog ha voltál, a lovast kergetted, Te fogtad el, akik bekeritettek. És dárdaerdőt, ágyusort, várbástyát - Soha világ nem látta ennek mását - Ököllel ostromoltál és vettél be... Mi vagy te most? Im a szerep cserélve: Az adja a hőst és huzatja a tust, Kinek te mondád: ik huszár, du Hanswurst... Ó, népem, mit gondoljak már felőled, Higyjem, ne higyjem áhitott jövődet? Meg vagy talán most rontva, babonázva, Vagy alkotását Isten meggyalázza? Urrá leszen, mert szapora a féreg? Turul, kesely szolgája a verébnek? Nem járna többé a szabadban, pusztán, Csak rabkalitban csenevész oroszlán? Vagy csak pihen a sivatag királya, Míg sorlövők csapatja körülállva Rettentő fekhelyét rezgő inakkal, Gunyolja, szidja eleinte halkkal, Majd önzajától nekibátorodva, Arcátlanabbá válik bősz csoportja; Dobálja és ingerli mindenképen, Ki ereje - méltóságérzetében Oda se néz hitvány beszédnek, kőnek; Nem mozdul ő, amíg belé nem lőnek, De akkor azután van nemulass! Hiába ottan puska, dárda, vas, Egy-két golyótól ő mindjárt le nem dől.
De hát ha így van - s így tagadhatatlan - Ki nagy valál, hol halni kell, a hadban, Gyöngébbek most a könnyebb föladat: Lét küzdterén rajtad kifogjanak? Ne tudna győzni itt erős karod, A munka versenyén, ha akarod? Ki a hazáért bőven ontod véred, Ne tudnál adni érte veritéket? E kirabolt, de ifjú szép anyát, Ki szégyenkezve, esdve néz reád, Mint kéregető özvegy útfelen, Mert harcban elrongyollott, meztelen, Felöltöztetni új divat szerint, Hogy irigyen csodálják őt megint, Kik most lenézik, piperés banyák, - E föladat méltó ne volna rád? Ha e magasztos cél nem lelkesít, Élned tovább vajh érdemes-e itt? Benépesítni a vadon pusztákat, Hol most rideg tanyák, bitófák állnak, Mosolygó kertek, nyájas kéjlakok Végetlen gyöngysorával, és amott Bozontjait a Kárpát és Bakonynak Hol most bün, inség férgei bolyongnak, Fésülve, mosva, kivasalva szépen - Völgyén csatorna; mozdony a hegyélen -, Gyárak sugár minaretjeivel Megannyi templommá avatni fel, Hol messze zúgva a gép orgonája Aranyesőt hullajt alá a tájra... Ah, úgy van, úgy lesz, úgy kell lennie!
Ismerős Arcok Nemzeti InternetFigyelő Hírek, politikai elemzések, értekezések, interjúk belföldről és külföldről